Rácz Sándornak, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnökének a forradalomhoz való hűsége végigkísérte az egész életét, elszántsága, kitartása követendő példa – mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az egykori szabadságharcos sírjánál tartott megemlékezésen pénteken Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.
Palkovics Imre az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából az 1956-os munkástanácsok alakítóira, a munkásokra, ipari tanulókra emlékezett, akik – mint hangsúlyozta – a gerincét adták a szabadságharcnak és komolyan gondolták, hogy a magyar nemzet kivívhatja a szabadságát.
Hozzátette: sokan közülük fegyverrel a kezükben hősiesen az életüket áldozták a szovjet hatalommal és az azt kiszolgáló Rákosi-rendszerrel szemben.
Palkovics Imre arról beszélt, hogy a forradalom idején 23 éves Rácz Sándort nem csak a fiatalok lelkesedése jellemezte, 1956 szellemisége mellett élete végéig kitartott. Akkor is kitartott, amikor a forradalom leverése után “Kádárék bábkormánya” fenyegetéssel és ígérgetéssel próbálta meg rábírni őket arra, hogy a rendszerben vállaljanak három miniszteri helyet; az ajánlatot Rácz Sándor visszautasította. Ugyanígy a hűség volt rá jellemző közvetlenül a rendszerváltás idején, amikor a pártok “hívó szavait” utasította vissza.
A szövetség elnöke azt mondta, hogy az 1956-os munkástanácsok igazi képviselői voltak a magyar népnek. Kiemelte, nem az a munkavállalói közösség hoz eredményeket, gazdasági fejlődést, amelyik a lelkében, a fizikai létében megnyomorított, hanem amelyiknek a lehetőségeit kitágítják, alkotó kedvét, erejét szabaddá teszik.
A megemlékezésen Rácz Sándor családja és harcostársai mécseseket gyújtottak és virágokat helyeztek el az 56-os szabadságharcos sírján.
A munkástanácsok az 1956-os forradalom idején a munkások gyárakban, üzemekben önkéntesen alakított szervezetei voltak, amelyekkel a hatalomnak még a forradalom leverése után is számolnia kellett.
(MTI)
A KOSZORÚZÁSBÓL RÉSZLET ITT LÁTHATÓ!
