”1.)…….világosan látjuk, s ebben mindenki egyetért, hogy a legszegényebb sorsú embereken sürgősen és alkalmas módon segíteni kell, mert az emberiség nagy része méltánytalanul szomorú és nyomorult viszonyok között tengődik.” (XIII. Leó pápa, Rérum Novárum, 1891. május 15.)

Perényi József, a Mecseki Munkástanácsok elnöke a rendezvény szervezője, e-szavakkal kezdte a megemlékezést. Hozzátette: „a Munkástanácsok az 56-os emlékek mellett a keresztény identitást is vállalja. 1990-ben, a rendszerváltozás kezdetén ismerkedtünk meg a Rérum Novarummal, amit ma is fő alapelvünknek tekintünk, de sajnos méltatlanul kevés szó esik róla. Sok kolléga, amikor ezt a két szót meghallja, még ma sem tudja, hogy miről van szó. A Munkástanácsok Országos Szövetsége, ezzel a hagyományteremtő rendezvénysorozattal szeretné felvállalni a Rérum Novárum terjesztésének misszióját. XIII. Leó pápát, a Rérum Novárum megalkotóját „szociális pápának” nevezzük, mert elsőként foglalkozott a katolikus egyházban a munkavállalókkal, mint fontos szociális közösséggel.

A megemlékezést Dr. Őri László, Pécs Megyei Jogú Város alpolgármestere nyitotta meg. Három éve hagyományteremtő céllal emlékeztek meg először Pécsett a Rérum Novárumról.

Mint elmondta, Pécs örömmel ad otthont a kezdeményezésnek, hiszen a város célkitűzései közösek a Munkástanácsokéval: visszaállítani a munka megbecsülését. Az enciklika legfontosabb mondanivalója is a munka és a munkás ember megbecsülésének hirdetése, ami Pécs városának fontos küldetése. 1848 a magyarok számára a forradalom éve, de ugyancsak ebben az évben jelent meg a kommunista kiáltvány, amelynek következtében a munkásosztály szerveződni kezdett, ami óriási politikai feszültséget teremtett. XIII. Leó pápa jól érzékelte, hogy a marxista ideológia nem ad megfelelő választ a társadalmi problémákra. 126 évvel ezelőtt megírt enciklikája olyan kérdésekre is  megoldást talált a vallás kereti között, amelyek a modern korban, a globalizáció világában még inkább felerősödtek: fölismerte, hogy a banki világ és a tőzsdék virágzása korában egyre nő a társadalmi szakadék. Manapság a világrend változását felerősítette a globalizáció. Egyre sürgetőbb a fizetések rendezése, egy bíztató jövőkép felmutatása a társadalom számára. A Rérum Novárum nem csupán katolikus ügy, hanem egyetemes érvényű.

Jenik Péter, miniszterelnök-helyettesi kabinetfőnök elmondta, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt számára különösen fontos ez az esemény. Kiemelte, hogy a pécsi Dóm kőtára méltó hely a megemlékezésre. Mint mondta: XIII. Leó meghallotta a világ szavát: 126 évvel ezelőtt bátran kimondta, hogy a munkát végző ember megbecsülése egyik legfontosabb krisztusi tanítás.

Most arra a kérdésre keressük a választ, hogy van-e relevanciája a Rérum Novárumnak a hitéleten túl?  Ma is elmondhatjuk, hogy a legfontosabb az erkölcsileg egészséges közösség, a család védelme és a kenyérhez jutás, a biztos megélhetés.  Jenik Péter köszönetet mondott a Munkástanácsoknak, hogy a magyar szakszervezeti mozgalomban képviseli a keresztény értékrendet.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalom tagjai egyenként nem képesek érvényesülni. Mint mondta: „együttműködésre hívta őket a teremtő, hiszen egymás nélkül nem boldogulhatnak.” A társadalmi problémákat az okozza, ha a  haszon kevés helyre koncentrálódik. Az így kialakult viszony ellen kelt fel a munkásság. A Rérum Novárum rámutat: a megoldáshoz nem az osztályharc vezet, hanem a munkásság a polgárság körébe való felemelése. Ezt a kérdéskört először 1989-ben a Munkástanácsok vetette fel Magyarországon ebből a megközelítésből.

Palkovics Imre hozzátette: tavaly óta elindult egy folyamat abba az irányba, hogy a minimálbér elérje a létminimumot, de tudnunk kell, hogy ez nem adakozási vágyból vagy szívjóságból következő dolog… Be kell látni, hogy a munkaerőhiány azért következett be, mert nem éri el a bérszínvonal azt a szintet, amiből tisztességesen meg lehet élni. Ma már nyilvánvaló, hogy nem forradalmakkal és osztályharccal kell megváltoztatni a helyzetet, hanem tárgyalásos úton.

Dr. Takács Gábor,  a Pécsi püspöki Hittudományi Főiskola tanszékvezetője azzal egészítette ki az elmondottakat, hogy XIII. Leó pápa Belgiumban volt pápai legátus, és látta az ipari forradalom eredményeit, és hogy a gépek által fragmentálódik a társadalom. Az egyház ráébredt, hogy elveszítheti a munkásságot és egyház gyűlöletébe fordulhat, ha nem veszi fel a lépést a felvilágosodással. XIII. Leó pápa egyetemet alapított, ahol természettudományt tanítottak. Ahhoz kellett a közös hozzájárulás, hogy felkészítsék a polgárokat egy becsületesebb életre, ami az egyház és az állam közös feladata.

A Rérum Novárum tulajdonképpen az egyház arra irányuló felismerése, hogy a modern államnak és egyháznak szociális kötelezettségei vannak. Az 1888-as belgiumi konferencia témája már a következő volt: az élő társadalomnak szüksége van az irányításra. Az élet nem önmagát szabályozó dolog, az államnak szociális kötelezettségei, szabályozó szerepe van.

A megemlékezés után a résztvevők közösen megfogalmazták azt az igényüket, hogy tematikus konferenciasorozatot rendeznek a téma részletes feldolgozására.