Úgy tűnik, egyre biztosabbá válik a munkáltatói járulékok csökkentése, amivel kapcsolatban félő, hogy a cégek elnyelik az így keletkező megtakarítást. Orbánék ezt azonban megakadályoznák.
A járulékcsökkentési program várhatóan több évre fog szólni, melynek keretén belül fokozatosan 20 százalékra mérsékelnék a szociális hozzájárulási adót – írja a Figyelő legfrissebb számában. Kormányzati források szerint az első két évben, 2017-ben és 2018-ban zajlik majd le a munkaadói közterhek csökkentésének első fázisa, de a program azt követően is folytatódik egy-négy éves távlatban.
Ezzel kapcsolatban gyakran felmerült kritika volt, hogy az így nyert megtakarítást a cégek többféle célra is fordíthatják: a béremelés mellett költhetik új munkaerőre, beruházásokra vagy egész egyszerűen “le is nyelhetik” azt.
Sajtóinformációk szerint ezt próbálná kivédeni a kormányzat és a tervezett intézkedés fontos eleme lesz, hogy a tehercsökkentés nem automatikusan jár majd a munkáltatónak, azt béremelési kötelezettséggel akarják összekötni. Ezért kiszámoltuk, különböző bérszinteknél mekkora nettó bérnövekedést jelentene ha a 20 százalékra csökkentett szochón nyert pénzt bérként a munkavállaló kapná meg.
Ismerje meg a 2017-es szabályokat!
Mennyit kaphat kézhez a bruttó bérből? Hogyan változik a kétgyermekes családok adókedvezménye?
Számoljon velünk, mennyi lesz a bére jövőre!
A dolognak azonban van egy hátulütője. Igaz, hogy egy átlagos bruttó bérrel (260 ezer forinttal) rendelkező dolgozó esetében 18 200 forint szabadul fel a járulékcsökkentést követően, de a teljes összeget mégsem kaphatja meg. Ebből a bruttó bérhez hozzáadva ugyanis még adóznia kell a dolgozónak. Vagyis a járulékcsökkentésen nyert összegből mindössze 12 103 forintot kaphat kézhet az alkalmazott. Ez 7 százalékos bérnövekedést jelentene számára.
Ha egy minimálbérért dolgozóról van szó, akkor a bruttója 7770 forinttal emelkedhet, amiből 5167 forintot kapna kézhez, így 78 982 forintra emelkedne a nettó bére.
Jóval nagyobb összegekről van szó, ha a magaskeresetűeket vizsgáljuk. A bruttó 500 ezer forintos fizetés 535 ezerre emelkedne, a nettó pedig 332 500-ról 355 775-re ugrana, vagyis havi 23 ezerrel több pénzből gazdálkodhatna, akinek ennyi a bére. Egymilliós fizetésnél pedig 46 550 forinttal lehetne több a nettó bér a mostani 665 ezernél.
Ezzel a megoldással a járulékcsökkentés ténylegesen jóval kisebb kiesést jelenthetne a költségvetés számára, mint béremelési kötelezettség nélkül. A munkaadó által nyert összegből ugyanis a munkavállaló még szja-t és járulékokat is fog fizetni.
Székely Sarolta
mfor.hu