A pótszabadság időpontjáról is a munkavállaló dönthetne a jövőben
A gyermekek után járó pótszabadságot a munkavállaló kérésének megfelelően kellene a jövőben kiadnia a munkáltatónak. Ha az Országgyűlés megszavazza a javaslatot, akkor a gyermeket nevelők az évi hét nap helyett akár jóval több napról is szabadon rendelkezhetnek.
A katonák egyesülési jogáért
Megdöbbenéssel értesültünk az Alaptörvény 12. módosításának beterjesztéséről és a benne foglalt alapjogi korlátozásról, amely a Magyar Honvédség hivatásos állományát illetően megszünteti az 1991-től töretlenül működő és kiemelkedő teljesítményt nyújtó Honvédszakszervezet működését.
Tájékoztató a munkavállalók jogait, munkafeltételeit érintő európai jogalkotásról
2017-ben fogadta el az Európai Unió a Szociális Jogok Európai Pillérét, amely húsz kulcsfontosságú elvet határozott meg az egyelőség, a legmagasabb szintű munkakörülmények és a széles körű szociális védelem területén.
Benyújtották a törvényjavaslatot a gyermekek után járó pótszabadság biztosításának feltételeivel összefüggésben
A Munkástanácsok Országos Szövetsége üdvözli, hogy kormánypárti képviselők tegnap benyújtották a T/6217 számú törvényjavaslatot a gyermekek után járó pótszabadság biztosításának feltételeivel összefüggésben.
Aláírták a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint a bérnövekedési ajánlásról szóló megállapodást
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai (kivéve Magyar Szakszervezeti Szövetség), valamint a kormány 2023. november 20-án aláírta a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint a bérnövelési ajánlásról szóló megállapodást.
Fontos tudnivalók a legalacsonyabb munkabérekkel kapcsolatos változásokról
a munkáltató köteles az új kormányrendeletben megállapított minimálbér vagy garantált bérminimum összegét megfizetni, attól függetlenül, hogy ezt kedvezőnek vagy éppen kedvezőtlennek tartja
Szakmai vélemény a 2023. november 14-én benyújtott, T/6080. számú törvényjavaslathoz
A Munkástanácsok Országos Szövetsége nem támogatja a benyújtott törvénymódosító javaslatot ebben a formájában, ezért kéri annak sürgős átgondolását. Szabó Imre Szilárd ügyvezető alelnök jogi elemzését az alábbiakban olvashatják.
Megállapodás született a munkaadók és a munkavállalók között, decembertől a minimálbér 15%-kal, 266.800 forintra, a garantált bérminimum pedig 10%-kal, 326.000 forintra növekedhet
A felek az alábbiakban megegyezésre jutottak: A legkisebb keresetek korábban, már 2023 decemberében emelkedhetnek. Decembertől a minimálbér 15%-kal, 266.800 forintra, a garantált bérminimum pedig 10%-kal, 326.000 forintra növekedhet.
Jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emelés jön
Jelentős minimálbér, és garantált bérminimum-növekedés jöhet a jövő év elején. Az emelkedés mértéke azonban nagyban függ a munkaadók és munkavállalók között folyó tárgyalásoktól. A HírTV stúdiójában Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke.
Magyar Nemzeti Bank: Inflációs gyorselemzés
A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3.§ (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges céljaként.
A visszavont szabályozás nem védte kellően a magyar munkavállalókat
Amíg van magyar munkaerő, elsőbbséget kell, hogy élvezzen. Fontos továbbá, hogy megfelelő idegenrendészeti szabályok szülessenek és a szociális dömping árnyoldala elkerülje a magyar gazdaságot, azaz az országban megjelenő vendégmunkások ne eredményezzék a bérek letörését és a munkajogi feltételek romlását.
A LIGA és a Munkástanácsok álláspontja a minimálbér-tárgyalásokkal összefüggésben
A két szakszervezeti szövetség azt szorgalmazza, hogy a kötelező legkisebb munkabér 266 ezer forintra (15%-os emelés), míg a garantált bérminimum 326 ezerre (10%-os emelés) emelkedjen december elsejétől.