Saját híreink

A Munkástanácsok a munkáltatók jogkövetését szorgalmazza A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) szerint túlságosan legyengítették a munkavállalói jogvédelmet, a munkáltatók jelentős része gondolja úgy, hogy a jogkövető magatartás nem kifizetődőbb, mint a jogsértések - nyilatkozta Palkovics Imre, a MOSZ elnöke az MTI-nek.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége üdvözli, hogy Orbán Viktor évértékelő beszédében a következő három év fő céljaként a keményen dolgozó magyarok százezrei sorsának jobbra fordulását jelölte ki, és ahogy fogalmazott: „a magyar társadalom nem lehet többé olyan hely, ahol az egyes emeletek között nincs közlekedés”.

Becsapás, ügyeskedés, hazugság, és sok milliónyi áldozat. Ez volt a kommunizmus világszerte. 2015-öt a kormány a Szovjetunióba hurcolt kényszermunkások és politikai foglyok emlékévének nyilvánította. 70 évvel ezelőtt már nagyban folyt a magyar férfiak és nők elhurcolása. Ma sem tudjuk pontosan, hogy hányan vesztették életüket az itthoni gyűjtő- és tranzitlágerekben, a halálmenetekben vagy a vonatút alatt. Hány magyart lőttek agyon szökés közben, hányan haltak meg tífuszban, vérhasban. Az a diktatúra, ami 70 évvel ezelőtt Magyarországon is megtette az első lépéseket, hogy csaknem fél évszázadra berendezkedjen, mindent megtett, hogy az elhurcoltak emlékét törölje a közösségi emlékezetből, de legalábbis hazugságokat terjesszen róluk, illetve megbélyegezze őket.

A Munkástanácsok évek óta támogatja a vasárnapi munkavégzés, így az üzletek vasárnapi nyitva tartásának korlátozását is. Egy magyar pláza üzemeltetésében érdekelt nagyvállalkozó érdekképviselete és a Liga Szakszervezetek aláírásgyűjtésbe kezd a vasárnapi nyitva tartás és munkavégzés érdekében.

A hét elején, Budapesten megrendezett szeminárium áttekintette az európai szakszervezetek és üzemi tanácsok közötti együttműködés javítási lehetőségeit különös tekintettel a multinacionális cégek tevékenységére. A szociális párbeszéd intézményeinek fokozatos decentralizálódása Európában hangsúlyozza a témakör időszerűségét. Egyre több kollektív tárgyalást vállalati szinten folytatnak, illetve nemzetközi cégek esetében a leányvállalat szintjén. A decentralizált kollektív tárgyalási szokás elterjedése tekintetében szükség lenne jobb kommunikációra és szorosabb együttműködésre a munkavállalói és érdekképviseleti oldal között vállalati szinten.

Róna Péter emlékeztet: (nyugaton) 1975 és 2010 között a termelékenység megduplázódott, de a reálbérek meg sem moccantak. Mára a munka részesedése 66 százalékra süllyedt, és ha a számhoz hozzáadjuk a négyszeresére nőtt munkanélküliséget, akkor a közép- és alsó középosztály fizetőképes vásárlóerejének katasztrofális összeroppanását látjuk. Az eltolódás a felső egy százalék javára és az alsó 60 százalék kárára a társadalom többségét a kereslet bővüléséhez szükséges jövedelem nélkül hagyta. Hiába tehát a hitelezés, ha nincs fizetőképes kereslet. A reálbérek elmaradt növekedését és a gazdagok és szegények között egyre tágabbra nyíló ollót Amerika és Európa gazdaságpolitikája az elmúlt harminc évben egyrészt az állam, másrészt a háztartások eladósodásával igyekezett pótolni.

A Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének (VPDSZ) vasárnap közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a NAV dolgozók ragaszkodnak az életpálya-modellhez, majd a Munkástanácsok is kiállt a NAV-osok mellett. A Nemzetgazdasági Minisztérium, az MTI kérdésére a reagált a médiában is nagy port kavaró ügyre. Azt követően, hogy a tárca közleménye megjelent, Holecz Gábor, a Vám- és Pénzügyi dolgozók elnöke telefonon egyeztetett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel, aki kijelentette: a közeljövőben tárgyalóasztalhoz ül a szakszervezettel.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége a társadalmi egyeztetésért felelős Nemzetgazdasági Miniszterhez fordult, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) munkavállalóinak életpálya-modellből való kimaradása ügyében. A vonatkozó Kormányhatározat ugyanis egyértelműen rendelkezik arról, hogy a NAV dolgozóira is meg kell alkotni az életpálya-modellt 2015. február 25-ig.

Felháborodásunknak adunk hangot a kibontakozó vitában, amelyben egyesek arra hivatkoznak, hogy a minimálbér emelés miatt nem lehet a kenyér árát csökkenteni. Az Élelmiszer Feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) ügyvezetőjét kevéssé zavarják a tények, amikor első helyen a minimálbérek növekedését említi.

Az alábbiakban összegyűjtöttük az utóbbi napokban a vasárnapi pihenőnap témájában megjelent különböző hangvételű megjelenéseket. Ezek az árnyaltabb megállapítások közelebb állnak a Munkástanácsok álláspontjához, és sokban összecsengenek az általunk képviselt nézetekkel, amiket már korábban közzétettünk honlapunkon.

„Az Európa Tanács tagállamai közül 41 ország munkajogi szabályozását tekintette át az Európa Tanács intézményi családjába tartozó Szociális Jogok Európai Bizottsága. A bizottság az úgynevezett Európai Szociális Kartával vetette össze a tagállamok munkajogát; 14 részterület szabályozását vizsgálta. Magyarországot illetően hat esetben azt állapította meg, hogy a magyar szabályozás összhangban van a kartával, 4 esetben látja úgy, hogy a magyar munka törvénykönyve sérti az egyezmény előírásait, 4 további kérdésben pedig úgy ítélte meg, hogy több információra van szüksége, a kormány nem tett eleget megfelelően jelentéstételi kötelezettségének, ezért ezekről akkor mond majd véleményt, ha megkapja a kért adatokat.”