Írta: dr. Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke
Az időjárási előrejelzések szerint az elkövetkező napokban az ország jelentős részén napközben a hőmérséklet fagypont körül fog alakulni (több hullámban érkező, jelentősebb mértékű havazással), ezért fokozottabban jelentkezhetnek a hidegben történő munkavégzés veszélyei. A munkavégzés a szükséges munkajogi és munkavédelmi intézkedések hiányában veszélyeztetheti a munkavállalók egészségét és biztonságát, ezért legalább az alábbi alapvető tudnivalókkal érdemes minden felelős munkáltatónak és munkavállalói érdekképviseletnek tisztában lennie.
A tárgykört tekintve három jogszabály a leginkább releváns. A versenyszféra területén a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a közszférában az adott jogállási törvény), a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, továbbá a 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet. Ezeknek a legfontosabb szabályairól olvashatnak az alábbiakban, de felhívom a figyelmet, hogy kollektív szerződés, illetve különböző munkáltatói egyoldalú kötelezettségvállalások és munkavédelmi szabályzatok is kiegészíthetik az alábbiakban leírtakat, a munkavédelmi törvény felhatalmazása alapján kiadott további jogszabályok mellett, amelyek egyes ágazatokban is tartalmazhatnak kiegészítő rendelkezéseket.
A munkajogi szabályok alapján a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, illetve a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. Ezek a rendelkezések fektetik le a kérdés munkajogi „alapjait”. A munkavédelmi törvény alapján a szabadtéri munkahelyen – a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési lehetőséggel, védőitallal – gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről. A hideg munkakörnyezet a munkavállalókat érő megterhelések körébe tartozik, így erre vonatkozóan is el kell végezni a kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket kell hozni a munkavállalók egészségvédelmére.
A munkahelyek hőmérsékletével kapcsolatos rendelkezéseket részletesen a 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet szabályozza. A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését. A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. A munkahely akkor minősül hidegnek, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-ánál hosszabb időtartamban szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárt téri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el. Fontos rendelkezés, hogy a munkaidő részeként óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni és a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell szolgáltatni. A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. Adott esetben egyéni védőeszköz alkalmazása is indokolt lehet, különös tekintettel a körülményeknek megfelelő, bélelt munkaruhára.
Zárttéri munkahelyen a dolgozók számára biztosítandó megfelelő hőmérsékletet az ott folyó munka jellege, illetve a munkával járó fizikai megterhelés-igénybevétel határozza meg: hideg évszakban szellemi munka esetén 20-22 °C, könnyű fizikai munka esetén 18-20 °C, közepesen nehéz fizikai munka esetén 14-18 °C, míg nehéz fizikai munka esetén 12-14 °C munkahelyi hőmérsékletet kell biztosítani a dolgozók számára.
A kockázatértékelés szempontjaihoz további hasznos tudnivalókat rögzít a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályának felhívása, amely itt érhető el.
Nem árt tudni, hogy a munkavállaló – szélsőséges esetben – akár meg is tagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ilyen esetnek tekinthető az is, ha a munkáltató teljesen figyelmen kívül hagyja a munkabiztonsági rendelkezéseket, közvetlen veszélybe sodorva ezzel a munkavállalókat.
Ha a munkahelyen nem tartják be a fentieket, a választott munkavédelmi képviselőhöz is lehet fordulni, vagy munkavédelmi hatósági ellenőrzés kérhető a munkáltatóval szemben a munkavégzés helye vagy a munkáltató érintett telephelye szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnál, melynek következménye akár komolyabb összegű közigazgatási bírság is lehet. Bejelentésre személyesen, írásban vagy telefonon is lehetősége van az érintetteknek. Annak érdekében, hogy a munkavállalónak ne kelljen tartania egy esetleges retorziótól, anonim módon is elindítható az eljárás.
A Nemzetgazdasági Minisztérium ingyenesen hívható telefonszámon munkavédelmi tanácsadást nyújt a munkavédelemmel kapcsolatos szabályokról, ajánlásokról a munkavállalók, munkáltatók, az érdekképviseleti szervek és minden, a munkavédelem kérdései iránt érdeklődő számára. A munkavédelmi tanácsadás elérhetőségei: e-mail: munkavedelem-info@ngm.gov.hu; telefon: +36 80 204 292 (zöld szám).
2026. január 7.