A Munkástanácsok Országos Szövetségének célja,- ahogy ezt a programjában is megfogalmazta- a munkahelyi balesetek és a foglalkozási/foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzése, valamint a balesetet szenvedett, vagy megbetegedett dolgozók egzisztenciális biztonságának megteremtése Az első országos foglalkoztatás-egészségügyi konferencián Palkovics Imre elnök tartott előadást. Az előadás szövege az alábbiakban olvasható:
A Munkástanácsok Országos Szövetsége az elmúlt időszakban több új tagszervezettel bővült. Interjúsorozatunkban sorba bemutatjuk ezeket a szervezeteket. Elsőként Boronkay Zsuzsávát, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő iroda munkatársával, a NyeKösz elnökét kérdeztük.
Május 28-á tartotta első rendezvényét a Szegedi Tudományegyetem Fiatal Dolgozók Szakszervezete (SZTE FIDO) szervezete. A rendezvényen részt vett Holecz Gábor, a Munkástanácsok közszféráért felelős alelnöke, aki a szakszervezetek helyzetéről és szerepéről beszélt, bemutatva egyúttal saját szervezetét, a vám és pénzügyi dolgozók szakszervezetét, valamint Szabó Imre, a MOSZ ifjúsági tagozatvezetője, aki a felsőoktatási dolgozói érdekképviseletekkel kapcsolatban a fiatalítás fontosságát emelte ki, számos példát hozva az elmúlt évekből.
"A munkavállalók határokon átnyúló mobilitása Európában, a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormányok feladatai ezzel összefüggésben" címmel tartott szemináriumot a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Munkavállalói Kérdések Európai Központja
Több mint 19 000, 18-60 év közötti magyar munkavállaló kapcsolódott be önkéntesen, országos szinten, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Munkahelyi stressz és stresszkezelés Kutatócsoportja által 2013. május 1-én indított Munkahelyi Stressz Felmérésbe. A projekt a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (OMMF-11-0104) támogatásával valósult meg. Az adatgyűjtés célja a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők országos és ágazati szintű vizsgálata volt.
A vártnál 20 százalékkal nagyobb volt az érdeklődés a Jogpont+ nevű ingyenes munkavállalói és munkaadói jogsegélyszolgálat iránt: a 2012. áprilisban indult és hivatalosan május végén záruló programban mintegy 60 ezer ember 70 ezer ügyben igényelt jogi tanácsadást - mondta el a projekt menedzsere Pécsett.
Mindig az emberi sorsok érdekelték Ötéves korában szavalta el az első verseket egy hanglemezre Cserfalvi József. A szolnoki Cserfalvi József útja az iparból egyenesen vezetett az életét betöltő kultúra szolgálatához. Ma, nyugalmazott művelődési igazgatóként is ismert és rendszeres közreműködője Szolnok közéletének. - A műszaki pálya és a kultúra óhatatlanul valami kettősséget sugall a kívülálló számára...
Írta: Perényi József, a Mecseki Munkástanácsok Elnöke, a Rerum Novarum évfordulója alkalmából Aqunioi Szent Tamás (1226 – 1274) megfogalmazta: „Állam az egymásra utalt személyek közössége.” A XIX. század közepén a nagy ipari forradalom hatására, óriási embertömeg zsúfolódott össze a fejlődésnek indult nagy, ipari központokban. Ezen embereket a kényszer, a saját és a családjuk megélhetésének reménye vitte a gyárakba, üzemekbe, ahol az embertelen kizsákmányolás, az egészségtelen, a munka biztonságának nyomait sem biztosító munkahelyek várták Őket.
Az ünnep eredete 200 éves, az ipari társadalmak elindultával alakult ki. A Chicagói vérese események véráldozatát is ünnepeljük, valamint mi, keresztény értékrendű szakszervezetek, Munkás Szent Józsefre is ezen a napon emlékezünk. Nem mást ünneplünk, mint a munkát, és a munkát végző embert, aki megélhetésének alapját a saját verejtékével keresi meg. Ma már politika és társadalmi szinten is elfogadják mind itthon mind Európában ezt az ünnepet, és május elseje ismét erősebben kötődik az ünnep valós eredetéhez.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége Május 1-én nem tart központi (budapesti) ünnepséget, mert évek óta -a világ keresztény szociális szakszervezetihez hasonlóan- májusban a keresztény munkásmozgalom létrejöttét ünnepli (melynek alapja XIII. Leó Pápa enciklikája Rerum novaruma / 1891. május 17./ Köszöntjük május 1-én az ünneplő munkásokat! Álláspontunk szerint a szakszervezetek közötti értékrendbéli különbséget együttműködési alapként lehet, és kell is kezelni. A keresztény szociális integráció nem politikai alapú! A magyar munkavállalókat tömörítő keresztény szakszervezeti családnak a szakszervezetek nagy családjában van a helye.