Az Európai Bizottság 2019-ben új európai intézmény, ún. Munkaügyi Hatóság felállítását tervezi a munkavállalók szabad áramlása, az EU alapvető szabadságainak egyike gyakorlati elősegítésére, azaz a mobil munkavállalók támogatására, az egységes európai munkaerőpiac erősítésére, amelyről határozattervezet készült.
Hosszú évek óta zajlik az ún. kiküldött munkavállalókra vonatkozó európai szabályozás módosítása, kiegészítése. A kiküldött munkavállalókra vonatkozó első európai irányelv elfogadására 1996-ban került sor, amelynek célja az volt, hogy ezek a munkavállalók egyes alapvető jogok esetében legalább a fogadó állam munkavállalóit megillető minimális jogokat élvezzék a kiküldetés ideje alatt (például meg kell kapniuk az ottani minimálbért, be kell tartani az ott előírt maximális munkaidőt és minimális pihenőidőket és biztosítani kell számukra az éves szabadság legalább minimális mértékét stb.).
Az Európai Szemeszter az EU tagállamok gazdaságpolitikájának és költségvetésének összehangolását célzó eszköz, amely kötődik az Európa 2020 és az EU Stabilitási és Növekedési Paktumához, s alapvetően az azokban meghatározott célok elérését szolgálja. Az EU Szemeszter eszközét 2011-ben a jelenleg hivatalban levő, ún. Juncker-bizottság fogadta el. Az EU Szemeszter egy speciális eljárás keretében megy végbe éves ciklusokban.
A Szociális Jogok Európai Pillére része az Európai Bizottság által 2015-ben meghirdetett prioritásoknak, amelynek célja az EU szociális dimenziójának erősítése. A Szociális Pillér szerepének és tartalmának első megfogalmazására 2016 márciusában került sor, s amelyről egyúttal az EU Bizottság közmegvitatást is tartott 2017 januárjáig.
A hároméves bérmegállapodás 2019. évre szóló 5 %-os tételének újratárgyalását szorgalmazta a napokban megtartott közgyűlésen a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ). A Szövetség hangsúlyozta, hogy a 2017. és a 2018. évre szóló kétszámjegyű keresetfejlesztés javította a munkavállalói hangulatot, ám aláhúzták, hogy a 2019. évre tervezett 5 % komoly elégedetlenségi hullámot gerjesztene. Ezért, annak ellenére, hogy érvényben van a hároméves bérmegállapodás, mielőbbi tárgyalásokat sürgetnek a jövő évi bérfejlesztésről.
The picture is getting clearer concerning the regulation relevant for Hungarian posted workers, but according to road transport companies for instance, road transporting should not be regarded as posting, the president of ÉVOSZ (National Association of Constructing Industry Entrepreneurs) has pointed out the fact, that 2/3 of Hungarian workers active in the constructing industry are not considered as posted workers but sole entrepreneurs – as written in the latest edition of ’World Economy’.
The Congress of the National Confederation of Workers’ Councils has unanimously re-elected Imre Palkovics to be the president of the organisation during its VIIth Congress in Balatonalmádi on 25-26th May. In his speech Imre Palkovics quoted Pope John Paul II.: „Technology transforms work. But the subject of work continues to be man.” He added: „The job of the Confederation is to protect the working man.”
Tisztul a kép a külföldi kiküldetésben dolgozó magyarokra vonatkozó szabályozás kapcsán, de például a közúti fuvarozók szerint a közúti szállítást nem lenne szabad kiküldetésnek minősíteni, az ÉVOSZ elnöke pedig arra mutatott rá, hogy a külföldi építőiparban dolgozó magyarok kétharmada nem is kiküldött, hanem egyéni munkavállaló – olvasható a Világgazdaság legfrissebb számában.
Az alábbi szöveg Szalai Erzsébet Hatalom és értelmiség a globális térben c. kötetében jelenik meg nemsokára a Kalligram Kiadó gondozásában. A szöveg első, rövid változata az Új Egyenlőségen jelent meg. Az elidegenedés a közbeszédben gyakran valamiféle eltávolodottság érzeteként jelenik meg. Marx (1844) szerint azonban a fogalom nem pusztán egy szubjektív emóciót fejez ki, hanem a termelési és a ráépülő hatalmi viszonyokkal szorosan összefüggő és összetett jelenséget ír le. A Gazdasági-filozófiai kéziratokban a fogalom következő meghatározását adja:
GENEVA (ILO News) – Colombian President Juan Manuel Santos told the International Labour Conference (ILC) that having achieved peace, Colombia now needs to anchor it in social justice, by creating more jobs, tackling poverty and reducing inequality. “I come to you today as the President of a country that is starting to build peace and is following a difficult but also hopeful path towards development, prosperity and more justice,” said Santos, who was awarded the Nobel Peace Prize in 2016 for pursuing a deal to end more than 50 years of conflict with a leftist rebel group.