Saját híreink

A munkavállalók kevesebb mint harmada, mintegy 900 ezer dolgozó tartozik kollektív szerződés hatálya alá, ebből 650 ezren úgynevezett vállalati, egy munkáltatóval megkötött kollektív szerződés részesei.

Félidejéhez érkezett a 2016. július 1-től három évig működő uniós finanszírozású jogpont hálózat. Ezalatt az országban 17 ezer ügyben 8.802 ügyfél vette igénybe ingyenes jogi szolgáltatásait. Az eltelt másfél éves működésről adott tájékoztatást tegnap Bernáth Ildikó, a Nyugat-Dunántúli Régió jogpont kontrollere.

Bár nem magyar sajátosság, hogy számos ágazatban és munkakörben a nők fizetése elmarad a férfiakétól, a szaktárca konzultációt kezdeményez ez ügyben. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a közeljövőben összehívja a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát – értesült a Világgazdaság.

A 2018. január 1-e előtti szabályozás csak arra kötelezte a munkáltatót, hogy a munkavállalókat olyan munkára alkalmazzák, amelyek nem járhatnak hátrányos következményekkel a munkavállalók testi alkatára, fejlettsége vagy egészségi állapotára. Nem tartalmazott azonban a jogszabály kifejezett rendelkezést arra vonatkozóan, hogy amennyiben időközben megváltozik a munkavállaló munkaképessége, köteles-e a munkáltató ekkor is hozzáigazítani a munkakörülményeket a megváltozott helyzethez, ezért ez a szabályozás a gyakorlatban is értelmezési és alkalmazási problémákat vetett fel.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) kiemelt jogpolitikai célja[1] a kollektív autonómia lehetőségeinek és a kollektív munkajogi jogalanyok közötti megállapodások szabályozási szerepének kibővítése, melynek eléréséért a jogintézmény tartalma jelentős mértékben módosult, sajátos rendszerképző szabályok „komplex szisztémáját”[2] kialakítva.

Tovább emelkednek a bérek, a minimálbér elérheti idén a létminimum szintjét, de a hazai mikro- és kisvállalkozásoknak gondot okozhat kigazdálkodni a bérfejlesztés mértékét. Ezzel egy időben több ágazatban is bértorlódás keletkezett: ugyanannyit keres a pályakezdő, mint az, aki 10-15 éve dolgozik.

Már januárban megalakulhat a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma, vagyis az az érdekegyeztető fórum, amely a versenyszféra mintájára az állami vállalatoknál működő szakszervezeteket, a munkaadókat, valamint a fenntartó minisztériumokat ültetné egy asztalhoz – tudta meg a Magyar Idők. Ennek célja, hogy a felek hatékonyabban tárgyaljanak és döntsenek az állami tulajdonban lévő közszolgáltató cégeknél dolgozók foglalkoztatási és jövedelmi kérdéseiben. A fórum informálisan már tavaly összeült, a hároméves bérmegállapodás tárgyalása során.

A brit szakszervezeti szövetség (TUC) szerint 2018-ban Magyarország áll majd a fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) reálbér-növekedési ranglistájának élén, a sereghajtó ugyanakkor Nagy-Britannia lesz.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) 200 ezer forint javaslatához képest az áruházlánc 2018 januárjától 197 ezer forintra emeli a legalacsonyabb béreket. A béremelés összesen 14 100 kollégát érint, a bérek pedig átlagosan 10 százalékkal emelkednek a vállalatnál – közölte az egyesület.

Jellemző, hogy a munkáltatók nem tartják be az előírásokat, inkább kifizetik a sokszor aránytalanul csekély bírságot, ha éppen ellenőrzést kapnak. Ami nagy baj, hogy az ellenőrzési rendszer nagyon leépült, sokkal kevesebb az ember, mint kellene – vélekedett Palkovics. A Munkástanácsok Országos Szövetsége ingyenes jogi tanácsot nyújt a munkahelyi balesetben megsérült munkavállalóknak.