A Munkástanácsok Országos Szövetsége konzorciumi partnereivel (Magyar Iparszövetség, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés) újabb három területen indította el foglalkozás-egészségügyi projektjét, melyeknek sajtótnyilvános nyitó rendezvényeit Tatabányán tartották, 2018. augusztus 7-én és 8-án.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke arra emlékeztetett, évek óta téma a rugalmas foglalkoztatás feltételeinek kialakítása, ráadásul ehhez megfelelőek a törvényi szabályozások is.
A parlament elfogadta a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségeit érintő új szabályokat, amelyek 2018. január 1-jén lépnek hatályba. A nyugdíjguru.hu kielemezte a tudnivalókat.
A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (a továbbiakban: POP-ok) olyan vegyi anyagok, melyek tartósan megmaradnak a környezetben, a táplálékláncon keresztül biológiailag felhalmozódnak, és veszélyt jelentenek az emberi egészségre és a környezetre nézve.
A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke jó elgondolásnak tartja a jegybank azon javaslatát, amely a közfoglalkoztatottaknak szóló átképzési programok hatékonyságát növelni kell. Meg kellene duplázni a magyarországi reálkeresetek szintjét, akkor érhető el az uniós átlag, illetve az osztrák bér 80 százaléka – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a Világgazdaságnak, a jegybank 180 pontos javaslatcsomagjának kereseteket érintő pontjaira reagálva.
Életszerűtlen a tömeges elbocsátások gondolata a közszférában, ráadásul az elmúlt években az állami intézményrendszerek átalakítása végbement, további jelentős leépítéssel pedig ismét újra kellene gondolni a struktúrát, bizonyos területeken emellett szakemberhiány is van – nyilatkozták a Magyar Idők által megkérdezett érdekképviseletek.
Háttérszámításokat végez a kormány a béren kívüli juttatások munkaadók és a munkavállalói érdekképviseletek által javasolt megtartásáról – derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF).
A Munkástanácsok egyetért bizonyos kafetériaelemek fenntartásával, ugyanakkor ezeknek az elemeknek a rögzítése a bérmegállapodásban nem lenne szerencsés – fogalmazott megkeresésünkre Palkovics Imre, a szakszervezet vezetője. Kiemelte: ebben az esetben fennállna a veszélye annak, hogy a kafetériaelemek megtartása érdekében a béremelések mértéke lenne kisebb, márpedig az érdekképviseletek elsődleges szempontja nem az egyéb juttatások, hanem a bérek emelése. Palkovics felidézte: míg a béreket beleszámítják a nyugdíj- és egészségügyi alapba, a kafetériaelemek nem járulnak hozzá e rendszerekhez. A munkavállalói oldal elsődleges célja, hogy a dolgozókat ne érje nettó jövedelemcsökkenés.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége egyetért azzal, hogy észszerűsíteni kell a cafeteria-elemeket, a munkáért bér járjon, de a racionalizálás során a nettó tartalmak ne csökkenjenek – mondta Palkovics Imre, a szövetség elnöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Minél nagyobb létszámú egy vállalkozás, annál több a betegség miatt kieső napok átlagos száma. Míg az 5–49 fős szervezeteknél dolgozók átlagosan fejenként csak 3,8 napot voltak táppénzen vagy betegszabadságon (a fizikaiak 4,6, a szellemiek 2,6 napot), addig az 50–249 közöttieknél ez már 8,7 nap (10,4, illetve 5,7 nap), de ez is jóval alacsonyabb volt, mint a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozásokra jellemző 11,2 nap (14, illetve 7,1 nap).