image_pdfimage_print

Az online ülés fő témája a 2021. évi minimálbér tárgyalás volt. Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a megbeszélés elején közölte, hogy Palkovics László miniszter a korábban bejelentett terveivel ellentétben nem tud rész venni az ülésen.

Bodó Sándor a vita felvezetésében felhívta a figyelmet az elmúlt napokban végbement gazdasági intézkedésekre, a helyi iparűzési adó felére csökkentésére és a hitelmoratórium meghosszabbítására. Elmondta: a kormány összefüggéseiben figyeli a munkaadók és a munkavállalók helyzetének változását. A döntésnél végig kell gondolni és figyelembe kell venni azokat a támogatásokat, amelyeket a munkaadók és a munkavállalók kaptak az elmúlt időszakban a gazdasági károk csökkentésére. Ahogy fogalmazott: „Ezek közvetlenül vagy közvetve szükséges, hogy befolyásolják a bértárgyalásokat.” Hozzátette: a kormány azt kéri a felektől, hogy próbáljanak ebben az évben megállapodást kötni, ha pedig nem sikerül megállapodni ebben az évben, akkor folytassák a tárgyalásokat egészen az egyezség megszületéséig! A kormány nem akar százalékos mutatót meghatározni. Jelen esetben a feladata a két oldal álláspontjának közelítését támogatni.

A munkaadói oldal álláspontját Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke ismertette. Hosszas gazdasági elemezgetés után kimondta, hogy a munkáltatói oldal az infláció mértékével megegyező 3%-os béremelésnél többet semmilyen körülmények között nem tart elfogadhatónak a jelen állás szerint (kivéve természetesen, ha a kormány a járulékcsökkentés mellett dönt). Hozzátette: gazdaságilag a 3%-os emelésnek sincs alapja. Annak érdekében azonban, hogy a legkisebb jövedelműek életszínvonala ne csökkenjen, figyelembe véve tehát a minimálbér emelés szociális vetületét, valamint annak fontosságát, hogy a VKF keretein belül valósuljon meg a megállapodás, belemennek az inflációkövető béremelésbe.

Palkovics Imre hangsúlyozta, hogy a minimálbér és a garantált bérminimumot keresők fogyasztói kosarát figyelembe véve jóval magasabb inflációval kellene számolni, amelyet szakmai anyagokkal is alátámasztott a munkavállalói oldal. Mindenekelőtt állapodjanak meg a felek abban, hogy mit tekintenek az infláció tényleges mértékének és legyen az a kiindulási alap.

Mint mondta, a másik fontos tényező, mielőtt megállapodnak az emelés mértékében, a béremelés módjában történő megállapodás. A kétlépcsős megállapodásra konkrét javaslat született az előző ülésen, amelynek a részleteit kidolgozta a munkavállalói oldal és írásban eljuttatta a feleknek. Ezek szerint a 2021. január 1-jei béremelést követően 2021. július 1-től a KSH adatai alapján a második lépcsőként automatikusan tovább emelkednek a bérek. Ennek módja az inflációhoz kötött többlet béremelés, mely szerint minden 0,5 százalék inflációs többlet a 2021. 1-6. hónapi időszakban a munkaadók által prognosztizált 3% felett 1%-kal emeli 2021. júliustól a minimálbért és a garantált bérminimumot. Ha a KSH által kimutatott ágazatok összevont bruttó hozzáadott érték növekedési mutatója 2021. 1-6. hónapban 2020. 1-6. hónaphoz képest eléri a 2,8%-ot, akkor a minimálbér 2021. július 1-től további 1%-kal nő; ha eléri a 3,3%-ot, újabb 1%-kal és így tovább. 2020. 1-6. hónapjaiban a nemzetgazdasági ágazatok bruttó hozzáadott értéke a megelőző év azonos időszakához képest 2,3%-kal csökkent; ha jövőre ez a visszaesés kiegyenlítődik és így 2019-hez képest növekedésbe vált át, akkor ez a minimálbér emelés többletére fedezetet teremt.

Palkovics Imre felhívta a figyelmet arra, hogy a munkavállalói oldal részéről kizárólag azzal a feltétellel fogadható el a két lépcsős béremelés, ha a második lépcsőben automatikusan, úgynevezett bérindexálással korrigálják a minimálbért az infláció és az összevont bruttó hozzáadott érték növekedési mutatóival az év második felében visszamenőlegesen.

Végezetül a résztvevők abban maradtak, hogy a szükséges testületi egyeztetéseket követően a két ünnep között, legkésőbb december 30-án folytatják a tárgyalást.