Az Eurostat friss adatai szerint a magyar átlagbér emelkedése az egyik legnagyobb volt Európában, mégis továbbra is az unió utolsó harmadában ragadtunk. A bérfelzárkózás mögött alacsony bérre épített gazdaságpolitika, szerkezeti csapdalehetőségek és versenyképességi hiányosságok rajzolódnak ki.
A pedagóguspálya vonzereje és társadalmi megbecsültsége nagyban múlik azon, hogy mi, akik ezt a hivatást választottuk, hogyan gondolkodunk magunkról, megmutatjuk-e értékeinket és milyen történeteket mesélünk el. Ezért kampányt indítunk, hogy elmeséljük: “Tanárnak lenni jó!”
A SZAKSZ-nak, a Generali Biztosítóval 2026. évre is sikerült egy olyan biztosítást kötni, amivel baleset, betegség esetén gondoskodni szeretne a tagjai kieső jövedelmének pótlásáról és a felmerült költségek enyhítéséről.
A POFÉSZ tájékoztatja a Magyar Posta Zrt. munkavállalóit, hogy 2026. január 1-től új partnerrel, az UNIQA Biztosító Zrt.-vel került megkötésre a Csoportos élet- és balesetbiztosítás (CSÉB).
Az autóipar ma egyszerre jelent bizonytalanságot, teljesítménykényszert és alkalmazkodást a munkavállalóknak. De mit tehet egy dolgozó, ha magasabb bért, nagyobb megbecsülést szeretne – és azt is, hogy a munkáltató egyáltalán szóba álljon vele?
Az egészségügyi dolgozó a munkaidőkeret átlagában számított heti 48 órás, a munkáltató által elrendelhető munkaidőn felül többletmunkát vállalhat, amelynek elnevezése: önként vállalt többletmunka.
2025. december elején a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) munkavállalói oldalát alkotó szakszervezetek a belügyminiszternél bértárgyalás megindítását kezdeményezték a tárca irányítása alá tartozó szervezeteknél foglalkoztatott rendvédelmi igazgatási alkalmazottak, valamint munkavállalók tekintetében.
Az eredetileg vállaltnál nagyobb béremelésben egyeztek meg a MÁV-csoport munkavállalóit érintően az érdekképviseletek, a cégcsoport, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Körképet készítettünk tagszervezeteink vezetőinek közreműködésével arról, hogyan alakulnak a bértárgyalások és bérmegállapodások az egyes ágazatokban a 2026-os évre.
Az uniós munkajogi szabályok közvetlen vagy közvetett hatással vannak a magyar munkáltatók napi működésére – a rugalmas munkavégzéstől és családi szabadságoktól a bértranszparencián át egészen a mesterséges intelligencia munkahelyi alkalmazásáig.