Aggodalommal értesültünk arról, hogy a Nestlé az év végén leállítja a termelést több mint hat évtizedes múltra visszatekintő diósgyőri üzemében. Ez a döntés nem csupán egy gyár működéséről szól: több mint kétszáz munkavállaló és családja számára teszi bizonytalanná a jövőt.
Az érintettek között vannak, akik több mint harminc éve, szinte egy egész munkáséletet adtak ennek a gyárnak. Olyan házaspárok is dolgoznak az üzemben, akiknek egyszerre kerülhet veszélybe a megélhetésük – egyetlen vállalati döntés következtében.
Mindez egy olyan régióban történik, ahol az emberek generációk óta becsületes, kemény munkából élnek. Sok munkavállaló mégis azt tapasztalja, hogy az alacsonyabb helyi megélhetési költségekre hivatkozva kevesebb bért kap, miközben az elvégzett munka értéke, nehézsége és felelőssége nem kisebb. Meggyőződésünk, hogy az értékteremtést kell megfizetni, nem a lakóhelyet. A több évtizedes munka Diósgyőrben ugyanúgy igénybe veszi az embert, mint bárhol máshol az országban.
Fel kell tennünk azokat a kérdéseket, amelyeket ma több mint kétszáz család tesz fel otthon, a konyhaasztalnál: meddig elegendőek a tartalékok? Mi történik, ha egy családban egyszerre két kereset szűnik meg? Hogyan lehet újrakezdeni több évtizednyi, ugyanazon a munkahelyen végzett munka után? Ezekre a kérdésekre nem általános ígéretek, hanem konkrét intézkedések és valódi garanciák adhatnak megnyugtató választ.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége határozottan vallja, hogy a munkavállalóknak össze kell fogniuk és érdekképviseletbe kell szerveződniük, mert jogaikat és érdekeiket csak közösen lehet eredményesen képviselni és megvédeni.
Elvárjuk, hogy a Nestlé a lehető leghosszabb ideig őrizze meg a munkahelyeket, biztosítson tisztességes átmenetet és valós újrakezdési lehetőséget az érintettek számára. Az üzem értékesítése során a dolgozók továbbfoglalkoztatásának kell az elsődleges szempontnak lennie – nemcsak a vállalati kommunikációban, hanem a megállapodásokban és a gyakorlatban is.
Szolidaritásunkról biztosítjuk az érintett munkavállalókat és családjaikat. Nincsenek egyedül. Arra kérjük őket, hogy forduljanak szervezetünkhöz, hogy közösen, szervezetten állhassunk ki jogaikért, megélhetésükért és jövőjükért.