Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 607. plenáris ülésén, 2026. július 15-én elfogadta a Minőségi munkahelyekre vonatkozó ütemtervről szóló véleményét. A dokumentum nem jogszabály, mégis fontos üzenetet küld az uniós és a nemzeti döntéshozóknak. A versenyképesség nem épülhet rossz munkakörülményekre és a dolgozók kiszolgáltatottságára.

Az EGSZB szerint a jó munkahely alapja a tisztességes bér, a stabil foglalkoztatás és a kiszámítható munkaidő. Ehhez biztonságos, egészséget védő környezet és a magánélet tiszteletben tartása is szükséges. A dolgozóknak ismerniük kell a jogaikat, valamint azt, hogy jogsérelem esetén hová fordulhatnak segítségért. Nem tekinthető megfelelőnek az a foglalkoztatás, amely folyamatos elérhetőséget vagy kizárólag a munkavállalótól elvárt rugalmasságot követel.

A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy a munkavédelemnek az új kockázatokra szintén választ kell adnia. Ezek közé tartozik a túlzott terhelés, a tartós stressz, a mentális egészség romlása, a munkahelyi zaklatás, a távmunka sajátos nehézségei és a szélsőséges hőség. Az EGSZB egyértelmű álláspontja, hogy a nagyobb teljesítmény nem érhető el a munkavállalók egészségének rovására.

A vélemény kitér a mesterséges intelligencia munkahelyi alkalmazására és a dolgozók képzésére is. Az új technológiák megkönnyíthetik a munkavégzést, de nem járhatnak túlzott ellenőrzéssel, embertelen munkatempóval vagy hátrányos megkülönböztetéssel. Az algoritmus nem válhat láthatatlan főnökké. A munkavállalóknak joguk van tudni, milyen szempontok alapján értékelik őket ezek a rendszerek. Bevezetésük csak emberi felügyelet és érdemi szakszervezeti egyeztetés mellett fogadható el.

A zöld és digitális átállás számos munkakört átalakít. Ezért a dolgozóknak elegendő időt és megfelelő pénzügyi támogatást kell biztosítani a tanuláshoz és az új készségek megszerzéséhez. Az alkalmazkodás terheit nem lehet kizárólag rájuk hárítani.

A Munkástanácsok számára különösen fontos a szociális párbeszéd megerősítése. A munkavállalókat és képviselőiket már a változások előkészítésébe be kell vonni. Ez vonatkozik az átszervezésekre, a munkaidőre, a képzésekre és az új technológiák bevezetésére. A vélemény erősebb munkaügyi ellenőrzést és működő panaszkezelést  sürget. A közbeszerzéseknél pedig nagyobb súlyt kell adni a munkajogi feltételeknek.

Az EGSZB véleménye önmagában nem vezet azonnal új uniós vagy magyar szabályokhoz. Ugyanakkor fontos európai hivatkozási alapot teremt. A következő időszak döntő kérdése az lesz, hogy az Európai Bizottság kezdeményezései és a tagállami intézkedések miként ültetik át ezeket az elveket a munkahelyek mindennapi gyakorlatába. A Munkástanácsok célja egyértelmű: a minőségi munkahely ne kiváltság, hanem minden magyar munkavállaló számára elérhető alapkövetelmény legyen.

 

Dr. Podruzsik Szilárd, az EGSZB elnökségi tagja