image_pdfimage_print

A bruttó 200 ezer forintos minimálbér és 260 ezer forintos garantált bérminimum azt eredményezi, hogy a munkavállalók nettó bére 2022-ben 21 679, illetve 27 265 forinttal nő – 133 ezer és 172 900 forintra –, miközben az adóterhek nem változnak, a személyi jövedelemadó 15 százalék, a társadalombiztosítási járulék 18,5 százalék marad. Ez azt is jelenti, hogy  a munkavállalóktól nagyobb bevételre számíthat az állam: a minimálbérrel bejelentettektől 56 079 helyett 67 ezer, a garantált bérminimumosoktól 73 365 helyett 87 100 forintot vonnak majd le havonta – derül ki Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnerének elemzéséből.

A munkáltatót terhelő járulékok viszont Varga Mihály szombati bejelentése szerint csökkennek: a szociális hozzájárulási adó 15,5-ről 13 százalékra esik, és megszűnik az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás. Emellett 10 százalékra csökken a kisvállalati adó kulcsa, valamint meghosszabbítják a kis- és középvállalkozások kedvezményét a helyi iparűzési adóban, így jövőre is maximum 1 százalékot fognak fizetni.

A magyarországi minimálbér a KSH adatai szerint 2002-ben 50 ezer, 2006-ban 62 500, 2010-ben 73 500, 2014-ben 101 500, 2018-ban 138 ezer forint volt, és 2021. február 1. óta 167 400 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott teljes munkaidősök esetében a garantált bérminimumot kell alkalmazni, ami 2006-ban 65 625 forinttal került fel a palettára, 2012-ben lépte át a 100 ezer forintot, az idén februártól pedig 219 ezer forint.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke korábban azt mondta, hogy a hazai minimálbér tartja a lépést a létminimummal, miután azt 2018-ban, a rendszerváltás óta először utolérte. Palkovics Imre a bérmegállapodás aláírása után a Karmelita kolostorban közölte, hogy Magyarországon 300 ezren dolgoznak minimálbérért, a szakmunkás bérminimum pedig 800 ezer embert érint.

A január 1-jétől tervezett változás kedvezően érinti az adóterhelést: mivel az Európai Unióban harmadik legnagyobb adóék tovább csökken – 43,64 százalékról 40 százalék körülire –, Magyarország az európai középmezőny alsó felébe kerülhet. Jelenleg Németország (45 százalék) és Belgium (44,1 százalék) mögött állunk, az uniós átlag pedig 39,3 százalék. Ha a családi adókedvezményt is számításba vesszük, akkor jövőre Bagdi Lajos szerint 36-37 százalékos lesz a hazai adóék. A szakember hangsúlyozta, hogy jókora költségvetési hatása van a szociális hozzájárulási adó egységes, cégmérettől független csökkentésének: 600 milliárd forintos, csaknem 2 százalékos kiesés várható miatta

Forrás: Pénzcentrum
Címlapkép: Getty Images