image_pdfimage_print

A munkaadók keveslik a cserébe ajánlott kompenzációt, de lehet, hogy megint az önkormányzatok isszák meg az egész levét. Egy hét alatt jelentősen módosult a kormány álláspontja a jövő évi garantált bérminimum emelésével kapcsolatban, ugyanis Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára azzal lepte meg a szakszervezeteket és munkaadói érdekképviseleteket a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, hogy

EZT A BÉRELEMET IS A MINIMÁLBÉRREL AZONOS MÉRTÉKBEN KELLENE EMELNI 2022-BEN.

Vagyis a múlt heti bruttó 250 ezerre emelési javaslatát felülbírálva most azt mondja a kormány, hogy nem kellene rombolni a szakképzett munkaerő elismertségét azzal, hogy csökken a távolság a minimálbér összege és a garantált bérminimum összege között,

EZÉRT LEGYEN 2022 JANUÁRJÁTÓL BRUTTÓ 261 EZER FORINT A SZAKMUNKÁSOK SZÁMÁRA KÖTELEZŐ LEGKISEBB BÉR.

A szakszervezetek üdvözlik, hogy a kormány átgondolta az álláspontját – mondta az általa hevesként és mozgalmasként jellemzett ülést követően az Indexnek Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke.

Szavai szerint ezt a változást nem fogadták jól a munkaadói oldalon, elhangzott az is, hogy ennél alacsonyabb garantáltbérminimum-összeg mellett is kikényszeríti a piac a képzett dolgozók esetében az akár e szintnél is bőven magasabb piaci béremelést, akkora a munkaerőhiány. Szakszervezeti oldalról az volt erre a válasz, hogy ha a liberális piac mindent elintéz, akkor nem kellene állami kompenzációt kérni a béremelés kigazdálkodásáért cserébe. A jelentősebb minimálbér-emelésre már csak azért is szükség van a szakszervezetek szerint, mivel vásárlóerő-paritáson euróra átszámítva vészesen lemaradt a magyar legkisebb kötelező kereset a régió legtöbb országához képest, és lassan már a románok is megelőznek ebben minket. Ezzel távolabb kerültünk a megállapodástól  – értékelte a mai tárgyalási fordulón elhangzottakat Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. Elmondása szerint ugyanis a kabinet ragaszkodik ahhoz, hogy a jelentős, csaknem 19 százalékos emelést kompenzálandó csak négy százalékkal mérsékelné a szociális hozzájárulási adót. Méghozzá úgy, hogy a júliustól már törvényben rögzített kétszázalékos szociálishozzájárulásiadó-csökkentést – ami egyébként félszázalékos szochocsökkentésből és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás kivezetéséből tevődne össze – előrehozza januárra, és megtoldja még két százalékkal.

Igaz, ez valamennyi hazai munkaadóra vonatkozna, nem csak a minimálbéren, illetve a garantált bérminimumon foglalkoztatókra, és valamennyi bérsávra is, azaz a magasabb keresetű alkalmazottak után fizetendő szocho is ennyivel csökkenne. A pénzügyminisztériumi szakértők számításai szerint egyébként

EZ A NÉGYSZÁZALÉKOS CSÖKKENTÉS ÖTSZÁZMILLIÁRD FORINTTAL CSÖKKENTI A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEIT. 

A munkaadói oldal a múlt héten már a 245 ezres garantált bérminimum megadásáért is ötszázalékos szociálishozzájárulásiadó-csökkentést kért, az egylépcsős 261 ezer forintra emelést pedig nyolcszázalékos csökkentésért cserébe látta kivitelezhetőnek már a múlt héten is. Az egylépcsős emeléshez semmiképp sem elegendő a négyszázalékos szochocsökkentés – szögezte le Rolek Ferenc. Elmondása szerint ez eléggé megmerevítette az álláspontokat.

Megint az iparűzési adóval kompenzálna a kormány

Bodó Sándor az ülésen – hangsúlyozottan nem kormányálláspontként, javaslatként tálalva – megemlítette, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felől érkezett egy olyan, a vállalkozások adóterheit érintő tehercsökkentő javaslat, amely kiterjesztené a helyi iparűzési adóra vonatkozó idei kedvezményt 2022-re is, és kérte erről a munkaadói érdekképviseletek véleményét. Munkáltatói oldalról úgy vélték, hogy erre a felvetésre nehéz hirtelen reagálni.

Első hallásra azonban nem feltétlenül jó ötlet, mivel nem biztos, hogy azon vállalkozásoknál hagy többletforrást, amelyeket a foglalkoztatottak magas száma alapján a leginkább érint a két kötelező legkisebb bérelem jelentős emelése, illetve az emiatti bértorlódás kezelése – mondta Rolek Ferenc. A hipafelezés fenntartása mintegy 150 milliárd forintot hagyna a kkv-szektorban az ITM szerint. A munkaadói oldal első reakciója erre az volt, hogy amennyiben megadná a kormány azt az egyszázaléknyi szochocsökkentést, amit kérnek, olcsóbban megúszná a költségvetés, mert az nagyjából 125 milliárdos kiesést jelentene a kormány által ajánlott négyszázalékos mérséklés ötszázmilliárdos kiesésén felül. 

Rolek szerint a munkaadói oldal mindenesetre megvizsgálja és megtárgyalja a felvetést a jövő szerdai, következő tárgyalási fordulóig. Beszámolt arról is, hogy VOSZ-javaslatként elhangzott az a kérés, hogy ha a vállalkozói terheket szeretné mérsékelni a kormány, akkor érdemes lenne a kisvállalati adó (kiva) adókulcsát a társasági adóéval azonos, kilencszázalékos szintre mérsékelni.