image_pdfimage_print

A munkaerőpiaci járulék eltörlését javasolja a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Palkovics Imre elnök elmondta: a lépéssel az összes munkavállaló nyerne, mivel a járulékot a munkavállaló bruttó béréből kell levonni. Nincs kizárva 2021-ben a kétlépcsős bérrendezés sem.

Továbbra sincs érdemi közeledés a munkaadói képviseletek és a szakszervezetek között a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emeléséről. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Magyar Nemzet megkeresésére felidézte: a szakszervezeti oldal 7,5 százalékos béremelést tartana elfogadhatónak 2021-re.

– Javaslatot tettünk a munkaerő­piaci járulék megszüntetésére. A másfél százalékos, munkavállalókat terhelő elvonás megszüntetésétől a kormány sem zárkózott el, a felvetésről a következő ülésén tárgyal a kabinet.

A járulék eltörlése a nettó bérek azonnali növekedését eredményezné, ráadásul az összes munkavállaló nyerne a lépéssel, nem csak a minimálbéren foglalkoztatottak

– hangsúlyozta Palkovics Imre.

A szakszervezeti vezető emellett kiemelte, hogy a szakszervezetek 7,5 százalékos béremelési javaslatánál kisebb emelés esetén kétlépcsős bérrendezést tartanak elfogadhatónak 2021-ben.

Kevesebb az álláskereső, így az ellátásukra fordítandó járulék elvonása sem indokolt már a képviseletek szerint.

Palkovics Imre ezzel kapcsolatban kifejtette: ha a kétlépcsős béremelésről sikerül megegyezni a munkaadókkal, akkor januártól – első lépésben – 6,5 százalékos felzárkóztatásra tennének javaslatot.

Palkovics Imre úgy látja,

második lépésben júliusban automatikusan nőhetne tovább a minimálbér és a garantált bérminimum a nemzetgazdaság mutatóihoz kötött feltételek teljesülésekor.

A Munkástanácsok felvetése szerint ha az 5,6 százalékos várakozáshoz képest jobban nőne a GDP vagy az infláció mértéke lenne a vártnál magasabb az első fél évben, akkor minden félszázalékos eltérés egy százalékponttal emelné a minimálbért és a bérminimumot a második lépcsőben, júliustól.

A munkavállalók bruttó béréből 33,5 százalék az elvonás mértéke. Ebből 15 százalékot tesz ki a személyi jövedelemadó. A fennmaradó 18,5 százalék a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékokon felül tartalmazza a másfél százalékos munkaerőpiaci járulékot. A járulék eredeti célja, hogy az állam a befolyt összegből finanszírozza az álláskeresők támogatását.

A szakszervezetek ugyanakkor régóta úgy vélik, hogy mivel a munkanélküliség

az elmúlt években drasztikusan visszaesett, és a járvány ellenére sem ugrott meg jelentősen, eltörölhető a másfél százalékos járulék.

Így a munkaadói járulékok elmúlt években végrehajtott jelentős mérséklése mellett a munkavállalói elvonások is csökkennének, ebben az esetben 32 százalékra.

Járulékcsökkentésre vár a munkáltatói oldal

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának e heti ülésén a munkaadói oldal továbbra is a szociális hozzájárulási adó tovább két százalékpontos csökkentését tekinti bármekkora minimálbér-emelés előfeltételének. A kormányzati álláspont szerint ugyanakkor egyelőre nem adott a munkaadói terhek további mérséklésének a feltétele.

Forrás: Magyar Nemzet