Érdemi előrelépés történt a 2027. évi minimálbérről szóló egyeztetésen. A kormány konkrét javaslatot tett, a munkáltatói oldal pedig elmozdult korábbi álláspontjáról. A szakszervezetek egységes bérköveteléssel folytatták a tárgyalást, és hangsúlyozták: az adójóváírás nem helyettesítheti a bruttó béremelést. A felek célja, hogy még novemberben megállapodás szülessen.

November 10-én, 14 órakor folytatódtak a 2027. évi minimálbérről szóló tárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). Az egyeztetésen a kormány képviseletében Kármán András pénzügyminiszter és dr. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter is részt vett.

A tárgyalás fontos fejleménye, hogy a kormány ismertette konkrét javaslatát, amely közelebb hozta egymáshoz a tárgyaló felek álláspontját. A munkáltatói oldal is elmozdult a korábban képviselt 4 százalékos béremelési ajánlatától, ami új lehetőséget teremtett a megegyezésre.

A megbeszélés során a munkavállalói oldal képviselői külön egyeztetést tartottak annak érdekében, hogy a szakszervezetek összehangolják álláspontjukat, és egységes javaslatot képviseljenek. A tárgyalóasztalhoz visszatérve már konkrét, közösen kialakított béremelési javaslatot fogalmaztak meg.

A felek megállapodtak abban, hogy a tárgyalások jelenlegi szakaszában nem hozzák nyilvánosságra az elhangzott számszerű ajánlatokat. Ennek célja, hogy a további egyeztetések zavartalanul, a kompromisszumkeresésre összpontosítva folytatódhassanak. Az idő előtt nyilvánosságra kerülő részajánlatok ugyanis könnyen végleges álláspontként rögzülhetnek a közvéleményben, ami beszűkítheti a felek mozgásterét és megnehezítheti a kölcsönösen elfogadható megállapodás kialakítását.

Az adójóváírás nem helyettesítheti a bruttó béremelést

A munkavállalói oldal egyértelművé tette, hogy bár az adójóváírás hozzájárulhat a nettó keresetek növeléséhez, azt nem lehet a bruttó minimálbér emelésének helyettesítőjeként kezelni.

A szakszervezetek szerint ennek nemcsak az adott évi keresetek szempontjából van jelentősége. Ha ugyanis az adójóváírásból származó nettó jövedelemnövekedést a béremelés részeként számolják el, az a következő évek bértárgyalásainak kiindulási alapját is kedvezőtlenül befolyásolhatja, hiszen a későbbi emeléseket változatlanul az alacsonyabb bruttó minimálbérhez kellene viszonyítani.

A bruttó minimálbér emelése ráadásul számos, a munkavállalók szociális biztonságát érintő ellátás szempontjából is meghatározó. A gyermekgondozási díj (GYED) és a táppénz felső határa, valamint az álláskeresési járadék maximális összege is a mindenkori minimálbérhez igazodik. Az adójóváírás ezek számítási alapját és összeghatárait nem növeli.

A szakszervezetek ezért hangsúlyozták: a nettó keresetek javítása fontos cél, de nem történhet a bruttó bérek érdemi felzárkóztatásának rovására. A béremelésnek hosszabb távon is erősítenie kell a munkavállalók jövedelmi és szociális biztonságát.

Hároméves bérmegállapodás is napirendre került

A szakszervezeti oldal felvetette egy új, három évre szóló bérmegállapodás lehetőségét is. A kezdeményezés célja, hogy a minimálbér emelése ne kizárólag az évenkénti alkuk eredményétől függjön, hanem egy előre meghatározott, kiszámítható pálya mentén történjen.

A javaslat hosszabb távú célkitűzése, hogy 2030-ra a magyar minimálbér elérje a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 50 százalékát, amely az Európai Unió megfelelő minimálbérekről szóló irányelvében is szereplő egyik indikatív referenciaérték.

A hároméves megállapodás lehetőségéről egyelőre nem alakult ki egyetértés a tárgyaló felek között. Abban ugyanakkor megállapodtak, hogy a szakszervezetek a következő VKF-ülésre részletesen kidolgozzák és előterjesztik erre vonatkozó javaslatukat.

A tárgyalások novemberben folytatódnak, a közös cél pedig az, hogy még a hónap folyamán megszülessen a 2027. évi minimálbérről szóló megállapodás.