A választásokkal kapcsolatban két fontos témakörben módosult a joganyag jogszabály-módosító javaslataink nyomán, amelyek következményei már most jelentős mértékben érzékelhetők – mondta el Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke, az alábbiakban összefoglalva a változásokat.
Február 12-én délelőtt a MagNet Közösségi Házban rendezte meg a Küldetés – Keresztény Pedagógusok Szövetsége az első „sajtóbrunch” alkalmát, melyen a szervezet ismertette tevékenységét, célkitűzéseit.
A világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül Magyarországon volt a legnagyobb az egy főre jutó reáljövedelem növekedése (1,6 százalék) 2025 harmadik negyedévében.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége álláspontja szerint a magyar bérek uniós összehasonlítása önmagában, kizárólag a minimálbér nominális adatai alapján nem ad teljes képet. A bérfolyamatok megítélésekor indokolt figyelembe venni a bérek növekedési ütemét, az érintett munkavállalók körét, valamint az effektív minimálbér mutatóját, amelyek együtt árnyaltabb és pontosabb képet rajzolnak a hazai jövedelmi viszonyokról.
Az Európai Unión belül az egyik legalacsonyabb szinten van a magyar minimálbér. Ahogy arról a legfrissebb, napokban megjelent eurostatos jelentés alapján már beszámoltunk, a 838 eurós magyar összegnél csak a bulgáriai, romániai és lettországi 620-795 eurós érték alacsonyabb
Az Eurostat friss adatai szerint a magyar átlagbér emelkedése az egyik legnagyobb volt Európában, mégis továbbra is az unió utolsó harmadában ragadtunk. A bérfelzárkózás mögött alacsony bérre épített gazdaságpolitika, szerkezeti csapdalehetőségek és versenyképességi hiányosságok rajzolódnak ki.
Az autóipar ma egyszerre jelent bizonytalanságot, teljesítménykényszert és alkalmazkodást a munkavállalóknak. De mit tehet egy dolgozó, ha magasabb bért, nagyobb megbecsülést szeretne – és azt is, hogy a munkáltató egyáltalán szóba álljon vele?
Az egészségügyi dolgozó a munkaidőkeret átlagában számított heti 48 órás, a munkáltató által elrendelhető munkaidőn felül többletmunkát vállalhat, amelynek elnevezése: önként vállalt többletmunka.
Körképet készítettünk tagszervezeteink vezetőinek közreműködésével arról, hogyan alakulnak a bértárgyalások és bérmegállapodások az egyes ágazatokban a 2026-os évre.
Az uniós munkajogi szabályok közvetlen vagy közvetett hatással vannak a magyar munkáltatók napi működésére – a rugalmas munkavégzéstől és családi szabadságoktól a bértranszparencián át egészen a mesterséges intelligencia munkahelyi alkalmazásáig.