Kozma Zsolt: „A lehetőség megnyílt, most a szociális partnereken is múlik, hogy valódi tartalommal töltsük meg.”

Augusztus 7-én ülésezett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) a Szociális és Családügyi Minisztériumban. Az egyeztetés egyik legfontosabb üzenete, hogy a kormányzat a jövőben rendszeresebb, érdemibb és partneri alapokon működő országos érdekegyeztetést kíván kialakítani a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel.

Kozma Zsolt, a Munkástanácsok Országos Szövetségének alelnöke szerint az elhangzottak óvatos optimizmusra adnak okot, ugyanakkor az új helyzet a szakszervezeti konföderációk számára is nagyobb felelősséget jelent.

„Az elmúlt évek egyik legnagyobb problémája az volt, hogy az országos érdekegyeztetés szerepe és jelentősége folyamatosan csökkent. Sok esetben már nem valódi egyeztetésről beszélhettünk, hanem egy-egy döntés utólagos véleményezéséről. Ehhez képest egyértelmű előrelépés, ha a munkavállalói érdekképviseletek már a döntések előkészítésének folyamatába bekapcsolódhatnak” – fogalmazott Kozma Zsolt.

A kormányzat jelezte, hogy az országos szintű tárgyalásokat rendszeressé kívánja tenni, és fontos ügyekben a társtárcák, illetve szükség esetén az érintett miniszterek bevonására is sor kerülhet. Szintén lényeges változás lehet, hogy megszűnhet az a gyakorlat, amely egyes jogszabálytervezetek véleményezésére mindössze 24 órát biztosított a szociális partnereknek.

A VKF-nek többről kell szólnia, mint a minimálbérről

Kozma Zsolt szerint különösen fontos az a szándék, hogy a VKF a jövőben ne kizárólag az év végi minimálbér- és garantáltbérminimum-tárgyalások fóruma legyen.

„Az országos érdekegyeztetés nem működhet úgy, hogy évente egyszer-kétszer leülünk egymással a bérekről beszélni. A munkavállalókat érintő kérdések ennél sokkal szélesebb körűek. Munkaidő, munkavédelem, foglalkoztatásbiztonság, bérek, szociális kérdések, a Munka Törvénykönyve, a kollektív szerződések helyzete, a munkaügyi ellenőrzés vagy éppen a technológiai változások hatásai mind olyan területek, amelyekről folyamatos párbeszédre van szükség.”

Az ülésen elhangzottak szerint a kormányzat a korábbi, elsősorban mennyiségi szemléletű foglalkoztatáspolitika helyett nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a minőségi foglalkoztatásra, amelynek egyik fontos eleme lehet a hatósági és ellenőrzési rendszer megerősítése.

Nem elég meghívást kapni az asztalhoz

A Munkástanácsok alelnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az érdekegyeztetés megújítása nem kizárólag a kormány felelőssége.

„Ha azt várjuk a kormányzattól, hogy valódi partnerként kezelje a szakszervezeteket, akkor nekünk is valódi partnerként kell viselkednünk. Nem elég kritikát megfogalmazni. Felkészült, szakmailag megalapozott és végrehajtható javaslatokat kell az asztalra tenni. Az új rendszerben azoknak a konföderációknak lesz súlyuk, amelyek mögött tényleges tagság, működő ágazati és munkahelyi szervezetek, valamint megfelelő szakmai tudás áll.”

A kormányzat ennek megfelelően azt kérte a szociális partnerektől, hogy a felvetett problémákat rendszerezzék, állítsanak fel prioritásokat, és egy olyan problématérképet készítsenek, amely alapján megkezdődhet az érdemi szakmai munka.

Kozma Zsolt szerint ez jó irány, mert az országos érdekegyeztetésnek nem egyedi ügyek tömegével, hanem a munkavállalók széles körét érintő, rendszerszintű problémákkal kell foglalkoznia.

A munkavállalói oldalnak is együtt kell működnie

Az egyeztetés egyik következő fontos lépése lehet, hogy a munkavállalói és a munkáltatói oldal közösen dolgozzon ki javaslatokat az érdekegyeztetés jövőbeni rendszerére.

„A munkavállalói konföderációknak ebben a helyzetben félre kell tudniuk tenniük a szervezeti különbségeket, és azokban a kérdésekben, amelyek valamennyi magyar munkavállalót érintik, közös álláspont kialakítására kell törekedniük. Ha erős munkavállalói oldalt akarunk, ahhoz nem egymással kell versenyeznünk, hanem egymással együttműködve kell képviselnünk a dolgozók érdekeit.”

A Munkástanácsok szerint az érdemi párbeszédnek konkrét eredményeket is kell hoznia. Ilyen terület lehet többek között a munkavédelmi szabályozás megerősítése, a munkahelyi hőterhelés kérdése, a munkaügyi hatósági rendszer hatékonyabb működése, valamint minden olyan jogszabály előzetes és valódi egyeztetése, amely közvetlenül érinti a munkavállalókat.

„Most rajtunk is múlik”

Kozma Zsolt szerint a következő hónapok megmutatják majd, hogy a most megfogalmazott kormányzati szándékból milyen tényleges érdekegyeztetési rendszer alakul ki.

„Egy ülés után természetesen korai lenne történelmi változásról beszélni. De az, hogy a kormányzat deklarálta a rendszeres, érdemi és partneri egyeztetés szándékát, mindenképpen olyan lehetőség, amellyel élnünk kell.”

A Munkástanácsok alelnöke szerint ugyanakkor a szakszervezeti oldalnak is változnia kell:

„A következő időszakban sokkal aktívabb, kezdeményezőbb és szakmailag felkészültebb érdekképviseletre lesz szükség. Ha megnyílik előttünk egy nagyobb szakmai mozgástér, akkor azt nekünk kell tartalommal megtöltenünk. A munkavállalók joggal várják el tőlünk, hogy ne pusztán jelen legyünk az egyeztetéseken, hanem eredményeket érjünk el.”

„A lehetőség most megnyílt. A Munkástanácsok készen áll arra, hogy aktív szereplője legyen az országos érdekegyeztetés megújításának. A mérce pedig egyszerű: a tárgyalóasztalnál végzett munkánknak a munkahelyeken, a dolgozók mindennapjaiban is érezhető eredményt kell hoznia.”