Saját híreink

Jövőre átlagosan 10-12 százalékkal tovább nőnek a fizetések az állami vállalatoknál a tavaly megkötött, hároméves bérmegállapodás keretében. A postánál, a MÁV-nál, a Volán-társaságoknál, valamint a vízügyi ágazatokban ugyanakkor továbbra is súlyos a munkaerőhiány, így várhatóan újabb, az érdekképviseletek, a cégvezetők, valamint a fenntartó közötti tárgyalásokra kerülhet sor januárban – tudta meg lapunk. A 2018-ra előirányzott, átlagosan 12 százalékos emelésből nagyobb arányban részesülhetnek az alacsonyabb keresetűek, valamint a munkaerőhiányos területeken dolgozók. A differenciálással kapcsolatos tárgyalások hamarosan megkezdődnek.

Nyári előrejelzéséhez képest felfelé módosította a magyar gazdasági növekedésre vonatkozó idei és a jövő évi várakozását az OECD Economic Outlook című kiadványában. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a tavaly novemberi hatéves bérmegállapodásnak és adócsökkentésnek köszönhetően a bérek erőteljes növekedésére és a beruházások felfutására számít.

Jelen összefoglaló az ETUC, azaz az Európai Szakszervezeti Szövetség 2018-ra vonatkozó országjelentéseinek, illetve országspecifikus ajánlásainak háttéranyagának készült. Munkaerő-piaci helyzet Magyarországon a munkanélküliségi ráta 2017 eddig eltelt időszakában 4% körül ingadozott, alapvetően évek óta csökkenő tendenciát mutat. Ez, az immár teljes foglalkoztatottsághoz közeli helyzet a várakozások szerint 2018-ban is fennmaradhat. A gazdaság számára az egyik legnagyobb kihívást a számos területet érintő munkaerőhiány jelenti. Az egyes szektorok közül legsúlyosabban az építőipar érintett, de például az egészségügy és az oktatás is krónikus munkaerőhiánnyal küzd.

Nem született végleges döntés a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő új csomagról, mivel bizonyos részletkérdések még nyitva vannak – mondta lapunknak Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (vkf) tegnapi ülését követően. Az egyik ilyen kérdés a veszélynek kitett munkavállalóknál a munkaidő ügye.

A mai nap hajnalán volt 61 esztendeje, hogy elhangzott a jelszó - „Mennydörgés“ - és ezzel a szovjet csapatok megkezdték az október 23-án kirobbant magyar forradalom és szabadságharc leverését.

Az áldozatok emlékének megőrzése és a forradalom céljainak megvalósítása az utókor feladata, mondta beszédében Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 61. évfordulóján tartott veszprémi megemlékezésen.

Nagyra értékelem a négy konföderáció vezetői által hozott bölcs döntést, amelynek alapján visszatartották közös közleményüket, amit a Munkástanácsok keltette helyzettel összefüggésben kívántak nyilvánosság elé tárni. Ez a döntés elejét vette egy esetleges szakszervezetek közötti nyílt ellenségeskedésnek. Számunkra ez a lépés partnereink őszinte együttműködési szándékáról tanúskodik. Valóban léteznek informális jelzések arra vonatkozóan, hogy a kormány keresi a többi konföderációval való kétoldalú kapcsolatfelvételt is (amellett, hogy zajlanak a formalizált tripartit és multipartit egyeztetések, konzultációk a makroszintű fórumokon), ami teljesen természetes egy parlamenti ciklus lejárta és egy új kezdete környékén.

Munkástanácsok Országos Szövetsége a kormány stratégiai partnere lesz várhatóan az év végén, vagy a jövő év elején - jelentette be Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott szerdán Budapesten, egy szakmai konzultációt követő sajtótájékoztatón.

A keresztény vallás egyik fontos sajátossága a munka megbecsülése. Míg nem keresztény társadalmakban, például az ókori görögöknél és rómaiaknál, a társadalom előkelő tagjainak kiváltsága volt az otium, vagyis a munkától mentes élet, a fizikai munka pedig lenézett, szolgai, sőt rabszolgai tevékenységnek minősült, addig a kereszténység alapítójáról és minden keresztény legfőbb példaképéről, a názáreti Jézusról a Biblia világosan tanúsítja, hogy „ács” volt (Márk 6,3), és keze munkájával kereste kenyerét.

Az iránymutatás szintjén várhatóan a kormány és a magyarországi szakszervezetek is támogatják az európai uniós szociális pillért, amely általános munkajogi és szociális irányelveket fogalmaz meg. Ugyanakkor sem az érdekképviseletek, sem a döntéshozók nem járulnak hozzá ahhoz, hogy az Európai Bizottság a későbbiekben olyan jogalkotási lépéseket tegyen, amelyek adott esetben meghatározzák, hogy egy tagállamnak brüsszeli döntések alapján kötelező érvényűen támogatnia kelljen bizonyos szociális intézkedéseket.