A magyar állam tegyen eleget alkotmányos kötelezettségének abban, hogy az állampolgárainak egészségét és a családok védelmét ellátja, még ilyen nehéz munkaerőpiaci körülmények között is!" Emelte ki Palkovics Imre a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek értetlenségének ad hangot a minap napvilágra került, Munka törvénykönyvét módosító egyéni képviselői indítványok láttán a munkaidő-szervezéssel összefüggésben. E törekvéseket már 2017 tavaszán a szakszervezetek a munkavállalók elemi felháborodását látva a Parlament Gazdasági Bizottsága előtt elmondott érveikkel visszavonatták.
A munka törvénykönyve tervezett módosításával nem az a legnagyobb baj, hogy már megint elvesz valamennyit a munkavállalók jogaiból és fokozza a munkáltatók erőfölényét, hanem az, hogy ez a folyamat egyre inkább erősödik. A napvilágra került, T/3628 számon jegyzett, „munkaidő-szervezéssel és a munkaerőkölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslat (továbbiakban: Javaslat), egyik oldalról ellentétes azzal a céljával, amely – legalábbis az indokolása szerint – a szabályok egyértelműsítését, pontosítását szándékolt elérni.
Korunk egyik legtalányosabb kérdése az, miként lehetséges, hogy a munkásmozgalomból kinőtt baloldal egyre inkább a városi progresszív értelmiség szócsöve, miközben a munkásság többsége jobboldali „populista” pártokra szavaz. Ebben a cikkben a munkásság és a baloldal egymástól való kölcsönös eltávolodásának okait kutatjuk.
Tizenhárom százalékos minimálbér- és tizenöt százalékos garantált bérminimum emelést szeretnénk elérni, ezzel szemben a munkáltatók öt százalékot ajánlottak fel - mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az ECHO TV Napi aktuális című műsorában. Palkovics Imre hozzátette: a bérdinamikát meg kell tartani, a béreknek növekedni kell.
Csekély eredményekkel zárult tegnap a munkaadói és munkavállalói képviseletek közötti, minimálbérrel és bérminimummal kapcsolatos egyeztetés. A felek egyedül abban értettek egyet, hogy kettő vagy akár három évre előre meghatározzák – bizonyos feltételek teljesüléséhez kötve – a legkisebb kötelező keresetet. A szakszervezetek továbbra sem engednek a két számjegyű emelésből, míg a munkaadói oldal szerint tartósan nem nőhet a gazdaságnál jobban a legkisebb kötelező bér.
A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, mint u, Alágazati Kollektív Szerződés egyik aláírója, az elnökségünk döntése értelmében önállóan is benyújtja a 2019. évre szóló bérigényét. A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának állásfoglalásával összhangban fogalmazza meg bérigényét. A 2019-re vonatkozó 5%-os béremelés mellett, újabb két éves megállapodást szorgalmazunk. Ennek értelmében 2019-re további 10%-ot igénylünk.
Megalapozatlan a munkaadók azon állítása, hogy a munkaerőre – jellemzően a bérekre – fordított költség nagyobb mértékben nőtt, mint a termelékenység. Az Eurostat mutatói egyértelműen igazolják, 2016 és 2018 között valóban nagyobb volt a munkaerő-ráfordítás, mint a hozzáadott érték növekedése, ám 2013 és 2015 között a profit javára és a munkavállalók hátrányára változtak ezek az arányok.
Öt százalékos minimálbér-emelést javasoltak a munkáltatók a bértárgyaláson. A pénzügyminiszter szerint távol vannak az [...]
A hatéves bérmegállapodásban 2019-re már nincs meghatározott érték a minimálbérre, ezért megkezdték erről az egyeztetéseket – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 aktuális csatornának kedden, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülése után.