A külföldi dolgozók idehozatala és szállásolása drága, miközben a bérük nem mondható alacsonynak. Ugyanakkor sokkal hatékonyabban és többet hajlandók dolgozni, mint a magyarok.
A mai napon egyeztetést folytattunk a Belügyminisztérium vezető munkatársaival a várható béremelésekkel kapcsolatos egyes kérdések tisztázása érdekében Bidló Judit helyettes államtitkár asszonnyal és Maroska Anikó főosztályvezető asszonnyal
A Volánbusz vezetése és a tulajdonos is arra számít és ez már a kommunikációjában is meglátszik, hogy a január 28-29. napjára kitűzött két napos munkabeszüntetésünkben minél alacsonyabb részvéte valósul meg, az autóbuszvezetők körében!
Nincs még mit ünnepelnie a sztrájkra készülő Volán-dolgozóknak, van azonban mire büszkének lenniük már most. Hosszú idők óta ugyanis a hazai közélet legreménykeltőbb önszerveződését hajtották végre, és ez már akkor is így marad, ha nem ér célba a havi 90 ezer forintos idei béremelésről szóló követelésük.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége egy részletes javaslatot juttatott el a Kormány részére, amelynek célja a munka törvénykönyvének korrekciója. Azt szeretnénk elérni, hogy az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning, LLL) átfogó szakpolitikai célja mentén a munkajogi szabályozás (is) érdemi támogatást adjon a munkavállalás melletti tanulmányok folytatásához.
Dr. Szabó Imre Szilárd ügyvezető alelnök, ügyvéd a sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy egy részletes javaslatot juttattak el a Kormány részére, amelynek célja a munka törvénykönyvének korrekciója.
A kormány az idén tavaszi parlamenti jogalkotási programjában többek között szerepel az uniós minimálbérről szóló törvény májusi, valamint a 2025-ös költségvetés júniusi megszavazása is.
A minimálbér jelentős, 50 százalékos emelését is tartalmazó, több évre szóló bérmegállapodás jöhet 2024-ben – értesült a Mandiner. Az érdekképviseletek már tárgyalnak a javaslatról, amely jelentősen felgyorsítaná a hazai fizetések felzárkózását.
Dr. Szabó Imre Szilárd
A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, illetve a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. Ezek a rendelkezések fektetik le a kérdés munkajogi „alapjait”.