A magyar kormány már 2010-ben szakított az alacsony bérekre épülő gazdasági modellel, amikor hátat fordított a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az általa diktált gazdaságpolitikának - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke hétfőn Budapesten egy fórumbeszélgetésen.
A Zala Volán Dolgozói Demokratikus Szakszervezetének (ZVDDSZ) tagjai egyre gyakrabban kérdik: mi van az üzemi tanácsokkal? 1992-ben a törvényhozás – nyugati mintára – életre hívta az Üzemi Tanácsokat (ÜT), azzal a céllal, hogy részvételi jogokat biztosítson a munkavállalóknak a társaságok üzletmenetének, szabályozó rendszereinek nyomon követésében.
Május 30-án a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökségi tagjai és a Liga szakszervezetek elnöke, valamint munkatársa találkozott Vona Gáborral, a Jobbik elnökével és Gyöngyösi Mártonnal, a Jobbik országgyűlési képviselőjével a Munkástanácsok székházában. A Jobbik kezdeményezésére létrejövő találkozón a két szakszervezeti konföderáció vezetője meghallgatta a Jobbik európai bérunióról szóló tervét. Közösen áttekintették az Európában meglévő bérkülönbségeket, a felzárkózási folyamat lehetséges állomásait és a jelenség mögött meghúzódó gazdasági, strukturális, kohéziós problémákat. A felek egyetértettek abban, hogy ezen problémák megoldása a bérunió megvalósulásának részét képezik.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége számára kitüntetett esemény ez, hiszen Horváth Balázsnak fontos szerepe volt a szervezet alapításában. Az 1956-os Munkástanácsok örököseként először 1989 augusztusában alakult újra munkástanács, az akkor 2000 főt foglalkoztató Herendi Porcelángyárban, spontán módon, az éves prémium elosztása feletti felháborodás és a gyár vezetésével szembeni elégedetlenség nyomán. A munkásokat képviselő Palkovics Imre a konfliktus közepette jogi tanácsokért az akkori veszprémi ügyvédhez, a későbbi belügyminiszter Horváth Balázshoz fordult jogi segítségért, aki a munkástanács megalapításában is segített. Az üzem dolgozóinak nagy többsége, 1700 fő csatlakozott.
”1.)…….világosan látjuk, s ebben mindenki egyetért, hogy a legszegényebb sorsú embereken sürgősen és alkalmas módon segíteni kell, mert az emberiség nagy része méltánytalanul szomorú és nyomorult viszonyok között tengődik.” (XIII. Leó pápa, Rérum Novárum, 1891. május 15.)
EUCDW Newsletter Dear friends, You can find the latest news on our events and [...]
A városi közösségi közlekedés napjainkban nehéz időket él meg. A Közlekedési Központok megalakulásával jelentősen megváltozott az önkormányzatok (mint megrendelők) és a Volán-cégek (mint szolgáltatók) viszonya. A korábbi, együttműködésen alapuló, a közös felelősségvállalás mentén kialakult kapcsolatot számos érdekellentét árnyékolja be. Az önkormányzatok egyre nehezebben tudják kiegyenlíteni a szolgáltatások ellenértékét, a Közlekedési Központok pedig egyre küzdelmesebben tudják kielégíteni a differenciálódó igényeket. A korábban megegyezésre törekvő partnerek, most egymást hibáztatják a szolgáltatások színvonalának esetleges csökkenéséért.
Stratégiai megállapodást kötött kedden Csungkingban Magyarország a Bohong-csoporttal, amely a világ legnagyobb kipufogógyártója - [...]
Megérkezett a 130 millió forintos vételár az oroszlányi önkormányzat ingatlankezelőjéhez, így csütörtökön birtokon belülre [...]
A Zala Volán Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete (ZVDDSZ) szerint a Volán-társaságok összevonása előtt a cégcsoport tevékenységének egyik legnyereségesebb szeletének számított a távolsági buszközlekedés. Húzó ágazat volt, azóta nagyot fordult a világ. Egy rosszul értelmezett és túldramatizált MÁV – Volán párhuzamos közlekedés jegyében mintegy tíz éve megkezdődött a távolsági buszközlekedés leépítése. 2009-ben Győrből Budapestre 11 járatpár szűnt meg.