image_pdfimage_print

A minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelkedik januártól. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke fontos eredménynek tartja a megállapodást, és esélyt lát további átlagkereset-növelésre is.

A minimálbér és a garantált bérminimum összegszerű megállapodásán túl konszenzus született az ezt lehetővé tevő kormányzati lépésekről, adócsökkentésekről is – összegezett az InfoRádiónak Palkovics Imre.

A Munkástanácsok elnöke közölte: a szakszervezetek a szociális hozzájárulási adó csökkentése miatt vizsgálják, hogy a szociális jóléti alapokba befizetett pénzek egy bizonyos szint alá ne csökkenhessenek, mert az az ellátottság biztonságát veszélyeztetné, igaz, amikor a gazdaság nő, fellendülőben van, alacsonyabb összegből is több bevétele származhat az alapoknak, ha többen dolgoznak és magasabb a keresetük.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán felvetődött a helyi iparűzési adó (hipa) esetében, hogy az önkormányzati cégek munkavállalóinak a bére növelhető-e annak tükrében, hogy az önkormányzatok bevételei csökkennek – fűzte hozzá Palkovics Imre. A Pénzügyminisztérium magyarázatában egyértelmű, ha meg is csapolják az alapokat, a gazdaság növekedésével az egyensúly itt is megmarad.

A Munkástanácsok elnöke a versenyszféra jövő évi bérajánlásaival kapcsolatban megjegyezte, bár a gazdaság dinamikusan fejlődik, és a munkaerő-kereslet miatt a piac húzza fel a béreket,az alacsony keresetűeknek is fontos a biztonság, ezért kiváltképp lényeges, hogy ilyen mértékű lehet a minimálbér emelkedése.

Inforádió élő adás - Kattintson ide, hallgassa most!

Palkovics Imre egyetértett azzal, hogy az infláció nagyon fontos tényező a bérek szinten tartásában, ezért a bérajánlásban is az fogalmazódott meg, hogy reálbér-növekedés valósuljon meg a nemzetgazdaságban jövőre is, ami inflációt meghaladó mértékű emelést feltételez. Azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozások hogyan tudják kitermelni a béreket, emlékeztetett, hogy az adócsökkentéseknek köszönhetően

600 milliárd forint marad náluk, és a minimálbérre fordítandó összegek ennek töredékét teszik csupán ki, tehát megvan a fedezet.

Fontos érv volt az is a szakszervezetek részéről – folytatta a szakember –, hogy sok vállalkozás csak úgy tud fennmaradni Magyarországon, hogy éhbéren tartja a munkavállalóit. „Ez jelenti számukra a versenyképességet, ami viszont az ország versenyképességét húzza le” – magyarázta Palkovics Imre, aki szerint azoknak a cégeknek, amelyek nem tudják a létminimum szintjén eltartani a munkavállalóikat, körül kell nézniük, hogy helyes tevékenységet, helyes keretek között végeznek-e. Vagyis a piaci szintű bérnövekedés magában hordoz egy tisztulási folyamatot is – tette hozzá.

Nyitókép: pondsaksit/Getty Imige
Forrás: Infostart