Az idei tárgyalások legnagyobb kérdése a várható infláció mértéke lesz, amelyről pontos adatot még sem a Pénzügyminisztériumtól, sem a Magyar Nemzeti Banktól nem kaptak a szociális partnerek. A jegybank szeptemberi inflációs jelentése szolgál egyedül támpontként, amely jövőre 11,5 és 14 százalék közötti fogyasztóiár-emelkedést jósol.
Ha ezeket a számokat vesszük alapul, akkor 2023-ban a minimálbér összege a legrosszabb esetben is bruttó 223-228 ezer forintra, míg a garantált bérminimum 290-296 ezer forintra emelkedhet. Azon se csodálkozhatnánk, ha az inflációs várakozások fokozódásával ezek az összegek is feljebb tolódnának.
Egyedül abban az esetben elégednének meg az inflációnál kisebb mértékű emeléssel, ha nagyon fenyegetne a munkanélküliség réme, és ezt megbízhatóan alátámasztja a munkáltatói oldal.
Nyilvánvaló, hogy önként és dalolva nem engedhetik a létminimum alá a minimálbér nettó tartalmát, ez egy sarokpontja a megállapodásnak
– tette hozzá a szakszervezeti vezető.
A mostani körülmények között és a rendelkezésre álló információk szerint irreális elvárni, hogy 20 százalékkal emelkedjen jövőre is a minimálbér – mondta a VG-nek Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A munkaadói oldal képviselője hozzátette, nem egy-két hónap adatait kell figyelembe venni az infláció és a minimálbér megállapításánál. Hiába 20 százalékos, vagy akár efölötti a fogyasztói árindex az év végén, a szociális partnerek mindig az éves átlagos mutatók alapján döntenek a mindenkori minimálbér mértékéről, hiszen az is egy teljes évre szól, és a várható infláció az idei év egészét tekintve 15 százalék körüli lesz.
Hangsúlyozta, mivel nagyon a tárgyalások elején tartanak, korai még konkrét számokról beszélni, hiszen a kormányzati szerepvállalásról (pl. a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről) még nincs információ, ráadásul a Pénzügyminisztérium előrejelzését sem ismerik, amelyből kiderülne, hogy pontosan mivel tervez jövőre a kormány az infláció, a gazdasági növekedés és a termelékenység alakulását illetően.
Perlusz László aláhúzta, hogy a minimálbér-emelés nem csak attól függ, hogy mekkorát emel a versenyszféra vállalkozói oldala, hanem attól is, hogy miképp alakulnak a munkabérhez kapcsolódó adó- és járulékterhek. A tavalyi, 20 százalékos emelésről szóló minimálbér-megállapodást nagyban megkönnyítette, hogy a kormány 4 százalékponttal csökkentette a szociális hozzájárulási adót, míg a helyi iparűzési adót megfelezte. Szerinte egyébként most is lenne tere egy nagyobb arányú adócsökkentésnek, ugyanis – az emelkedő keresetek, infláció és fogyasztás miatt – áfában és szja-ban több folyna vissza a költségvetésbe, és a többletbefizetés nyugdíjjárulék-ágon a nyugdíjalapot is gyarapítaná.
Ez a válság, amely közelít, sokkal súlyosabb lehet, mint a Covid-válság
– figyelmeztetett Perlusz László, emiatt szorgalmazzák a munkaadók a kormánynál, hogy ne csak a feldolgozóipari cégekre vonatkozzon az általa nagyon jónak nevezett energaintenzív kkv-kat megsegítő program, hanem terjesszék ki a többi ágazatra is, legyen szektorsemleges. Szerinte a szolgáltató szektorban vagy a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalatok a gyártócégeknél sokkal jobban vannak beágyazva a magyar gazdaságba, tehát az ő kiesésük sokkal nagyobb károkat okozna. A VOSZ főtitkára a készülő munkahelyvédelmi bértámogatásról úgy vélekedett, hogy ugyan még mindig a munkaerőhiány okozza a problémát, viszont szerinte nem szabad megvárnia a kormánynak, hogy elinduljon egy elbocsátási hullám, ezért már most el kell kezdeni a program feltételeinek bemutatását.
Forrás: vg.hu