Mekkora veszélyt jelent az automatizáció a kelet-európai munkásokra? – interjú Jan Drahokoupillal
A nyugatról kiszervezett gyári munkán alapuló kelet-európai gazdaságok erősebben ki vannak szolgáltatva az automatizáció, robotizáció hatásainak, véli Jan Drahokoupil, az Európai Szakszervezeti Intézet kutatója. Meglátása szerint azonban az oktatási rendszer gyengeségei sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a régió lakói számára, ahogyan a szociális ellátórendszer leépülése is rossz irányba hat.
Beszámoló a Munkástanácsok VII. Kongresszusáról
A Munkástanácsok Országos Szövetsége egyhangúlag választotta újra Palkovics Imrét, a május 25-26-án Balatonalmádiban megrendezett VII. Kongresszusán. Palkovics Imre beszédében II. Szent János Pál pápa szavait idézte: „A technika átalakítja a munkát. A Munka alanya azonban változatlanul az ember.” Hozzátette: A Munkástanácsok feladata a dolgozó ember védelme.
Hatékony kommunikációs stratégiák a szakszervezetek számára
„Hatékony kommunikációs stratégiák a szakszervezetek számára” címmel tartott szemináriumot a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a TUC Nesavisnost közös szervezésében az EZA, a Nyugat-Balkáni projekt keretein belül. A szemináriumra Budapesten, a nagy hagyományokkal rendelkező, patinás Gellért szállóban került sor. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel, ötven résztvevővel zajlott a rendezvény: lengyel, bolgár, magyar, cseh, szerb, szlovák szakszervezetek képviselőivel.
Robotizáció
Franciaországban, akárcsak a fejlett világ egészében digitális forradalom zajlik, a hagyományos munkahelyek háromnegyede 2030-ig eltűnik vagy radikálisan megváltozik. Ezt az eredményt szűrte le a „Harris Interactive” intézet és a „Julhiet Sterwen” munkaügyi kabinet közös felmérése.
Az EGSZB 2018. évi márciusi ülésének véleményeiből
Az új ipari forradalom lehetőséget teremt a termelékenység növelésére, valamint az élet és munka minőségének javítására, ha kellőképpen együtt jár az inkluzív és fenntartható, innovációvezérelt növekedésre irányuló politikák megfelelő kombinációjával. A minőségi alapfokú oktatás, a jó színvonalú és eredményes képzés, az egész életen át tartó tanulás, a továbbképzés és az átképzés szükséges eszközök lesznek a jövőbeni munkalehetőségek megragadásához és a vállalkozások versenyképességének előmozdításához.
Az EGSZB 2018. évi februári ülésének véleményeiből
A kérdés lényege egy hagyományos iparág gyors átalakulása a digitalizálás és az Ipar 4.0 következtében is alapjaiban megváltozó szektorrá. Ahogy a digitalizálás és az Ipar 4.0 egyik mozgatórugója az ügyféllel/fogyasztóval való kapcsolat, az egészségügyi ágazatban az egyes betegek jóléte – a betegközpontú modellek – ösztönzi a változást, az interaktív technológiai lehetőségek nagyfokú bővülésének segítségével.
A Munkástanácsok álláspontja a digitális gazdaság folyamataival kapcsolatban
A Munkástanácsok számára három fő kérdés vetődik fela digitális átalakulás következtében: Hol történik az értékteremtés, és hova folyik a pénz? Az eddigi merev értékteremtési lánc helyére a digitalizáció által a jövőben dinamikus értékteremtési hálózatok lépnek. A szolgáltatást kínáló felületek, mint pl. a Freelancer.com, UBER, airbnb, stb. a világ majdnem minden országában teremt értékeket. Biztosítani kell, hogy a megfelelő adók is befizetésre kerüljenek ahelyett, hogy a pénz az úgynevezett adóparadicsomokban felszívódik. Ezen kívül egyenlő versenyhelyzetet kell kialakítani a külföldi és belföldi szolgáltatók között (társadalombiztosítás és egyéb közterhek vállalásával ezen cégek részéről is).
Az EGSZB 2017. évi decemberi üléséről
A gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használata (TEN/638) Az EGSZB üdvözli az európai közúti árufuvarozási ágazatban érvényesülő hatékony és méltányos egységes piac megvalósulásának még útjában álló egyes akadályok eltávolítása felé tett újabb lépést. E módosító irányelv célja, hogy elősegítse a járműflották legjobb felhasználását egész Európában, különös tekintettel a szezonális csúcsidőszakokra, valamint hogy minimális szintű liberalizációt biztosítson. A másik tagállamban bérelt jármű használatát is engedélyezni kell legalább négy hónap időtartamban annak érdekében, hogy a vállalkozások képesek legyenek kiszolgálni az átmeneti vagy szezonális csúcskeresleteket és/vagy a meghibásodott vagy sérült járművek helyett cserejárműveket biztosítani.
A mesterséges intelligencia (INT/806) (saját kezdeményezés)
A mesterséges intelligencia a digitalizáció és a robotizáció része, de jelentősége túllép ezeken a területeken. Az intelligens gépek fejlesztését is magában foglalja, melyek képesek érvelni, ismereteket szerezni, intelligens módon tervezni, kommunikálni, észlelni és manipulálni. E koncepció égisze alatt technológiák széles skáláját fejlesztették ki, a kognitív informatikától a gépi tanuláson, a mélytanuláson, a megerősítéses tanuláson keresztül a raj-intelligenciáig.
„A munka digitalizációja és robotizációja – A szakszervezetek új kihívásai”
„A munka digitalizációja és robotizációja - A szakszervezetek új kihívásai” címmel rendezett szemináriumot Budapesten az EZA és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), 2017. május 4-5-ig. A szemináriumon 11 országból (Bulgária, Magyarország, Spanyolország, Ausztria, Litvánia, Szlovákia, Ciprus, Macedónia, Hollandia, Szerbia, Albánia) 38 résztvevő a munka világának változásait vitatta meg a digitális munkaerőpiacon és a digitális munkahelyeken.
Beszámoló az ETUC Végrehajtó Bizottságának 2017. március 15-16-i üléséről
Az ETUC 2017. március 15-16-án tartotta végrehajtóbizottsági ülését. Az ülésre Máltán került sor a máltai GWU szakszervezet meghívására, a máltai EU elnökség keretében. Az ülés sajátosságát az adta, hogy a szokásos ügymeneten kívül meghívottként részt vett és beszédet mondott a máltai miniszterelnök, az oktatási és foglalkoztatási miniszter, valamint az OECD Szakszervezeti Tanácsadó Bizottságának (TUAC) elnöke is.
Ehhez bátorság kellett
Én inkább azt kérdezném, hol voltak a kormányok? Miért engedték, hogy a munkavállalók alacsony bére legyen a magyar gazdaság versenyképességének alapja? Ezért is mondom, hogy a múlt csütörtökön aláírt megállapodással megvalósult a rendszerváltozás utolsó aktusa is. Innentől kezdve beszélhetünk valódi piacgazdaságról, mert elismerik már az élőmunka jelentőségét és árát, e nélkül eddig csak egy irányított, protekcionista gazdasági rendszer működött Magyarországon.