Saját híreink

Magyarországon a tavalyi bérmegállapodásnak, valamint a piaci alapú bérfejlesztéseknek köszönhetően rendkívüli mértékű béremelkedés következett be az év eddigi részében. A versenyszféra magas munkaerő-kereslete és a szűkülő szabad munkaerő-kapacitások a bérek dinamikus növekedését okozzák, amihez az év eleji jelentős minimálbér- és garantált bérminimum–emelések is érdemben hozzájárulnak. A kedvező folyamatok ellenére Magyarországon a bérek nem csak a nyugat-európai bérszínvonalhoz képest alacsonyak, de a jelentős év eleji emelés ellenére a visegrádi országok közül is egyelőre csak Romániát előzzük meg minimálbér tekintetében. A többi régiós országban is jelentős minimálbéremeléseket jelentettek be az idei évben, így lemaradásunkat nem tudtuk kellő mértékben csökkenteni.

Munkástanácsok olyan lépéseket kezdeményeznek, amelyekkel azonnali nettó bérnövekedés érhető el. Ez azért is fontos, mert habár jelentősen emelkedtek a fizetések, bizonyos területeken nem változtak a bérek, így több munkavállaló ebből kimaradt.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke lapunk kérdésére kiemelte: a szakszervezetek egyértelműen támogatják az újabb munkaszüneti nap bevezetését. Ezért a Munkástanácsok és a Liga Szakszervezetek közös aláírásgyűjtést szerveznek. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szintén bejelentette: aktivistáik az ország nagyobb településein szintén megkezdik az aláírásgyűjtést.

A 2017-től érvényes minimálbér és bérminimum-emelés, valamint a járulékcsökkentések folyó évi gazdasági hatásait a rendelkezésre álló adatok alapján január-augusztusi időszakra lehet vizsgálni.

Csorbíthatja a tagállamok munkavállalással, valamint szociális kérdésekkel kapcsolatos hatáskörét az európai szociális pillér elnevezésű kezdeményezés, valamint a kiküldetési irányelv tervezett módosítása. Ezek célja ugyanis, hogy eltántorítsák a kelet-európai dolgozókat a nyugati munkavállalástól annak érdekében, hogy a helyi munkanélkülieket, valamint a bevándorlókat integrálhassák. Az irányelvek módosításával kapcsolatos döntéshozatal is felgyorsulhat, ráadásul a magországok szavazata elegendő ezek elfogadásához.

Van egy országos szolgálat, amelyben tapasztalt munkajogászok ingyen adnak tanácsot. A szolgálat a kollektív természetű munkaügyi, munkahelyi érdekkonfliktusok békés, független, szakértő feloldásának újszerű, ingyenes mechanizmusa. Dr. Kun Attila tanszékvezető egyetemi docens és dr. Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok munkajogásza részt vesz a szolgálat előkészítésében, működtetésében - erről kérdezte őket Kéri Ádám, a KRS Ügyvédi Iroda munkajogásza.

Az előadások közül kettő alapvetően makrogazdasági kitekintőként értelmezhető, melyben a válságból való kilábalás folytatódását prognosztizálták az elemzők, miközben az egyes országok közötti különbségek továbbra is jelentősek. A munkaerő-piaci folyamatok alapvetően kedvezőek, a munkanélküliségi ráták csökkennek, azonban az újonnan létrehozott munkahelyek minősége megkérdőjelezhető, nem járulnak hozzá kellő mértékben a termelékenység javulásához. A beszámolók szerint a lakosság fogyasztási hajlandósága ugyan javult az utóbbi években, de erőteljesebb béremeléseken keresztül tovább dinamizálható, amire a legtöbb gazdaságnak szüksége is lenne.

A kiskereskedelmi ágazatban a nemzetgazdasági átlaghoz képest alacsonyak a keresetek, a munkaerőhiány miatt pedig alacsony a foglalkoztatottak létszáma, emiatt a dolgozók leterheltek – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke kedden az M1 aktuális csatornán.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége mint keresztény értékrendű szakszervzet, támogatja a december 24. munkaszüneti nappá [...]