Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke a következő felszólaló. Azt mondja, nagy bajban vagyunk, az ellátásszervezés legnagyobb gondja a dolgozók hiánya, vagy éppen a túlterheltségük.
A Munkástanácsokhoz tartozó Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete (ÉTMOSZ) már az első napon közel 300 aláírást gyűjtött össze a thyssenkrupp jászfényszarui gyáránál.
A GKI által megkérdezett vállalatok átlagosan 6,6%-kal tervezik emelni a béreket idén, ami az általuk 4,5% körülire várt infláció mellett 2%-os átlagos reálbérnövekedést jelent ebben a körben.
Március 8-án 14 órakor a Kossuth téren egy politikamentes demonstrációra kerül sor a magyar egészségügy helyzetének javítása érdekében. Az eseményt a Magyar Orvosi Kamara szervezi, amelyhez a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) is csatlakozott, mivel tagságunk munkakörülményei és anyagi helyzete folyamatosan romlik.
A gyakorlatban és a közvéleményben igen sok félreértés jelent meg azzal összefüggésben, hogy a munkakör betöltésére való alkalmasság (alkalmatlanság) mennyiben függ össze a keresőképesség (keresőképtelenség) társadalombiztosítási következményeivel.
A kommunizmus áldozataira való emlékezés napját Magyarországon az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata rendelte el. A 58/2000. (VI. 16.) számú döntés értelmében minden év február 25-én tiszteletünket rójuk le azok előtt, akik a kommunista diktatúra kegyetlenségének estek áldozatul.
Palkovics Imre. a Munkástanácsok Országos Szövetségének alapító elnöke mindemellett azt is sajnálja, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúrában elsőként bevezetett Munkavállalói Résztulajdonosi Program sem vált általánossá az állami vagyon privatizációja során, mert a nyugati befektetők már a rendszerváltozás előtt felosztották egymás között a magyarok vagyonát.
Számos hazai költségvetési forrású és különböző operatív programokon keresztül megvalósuló európai uniós pályázati felhívás jelent meg az elmúlt időszakban, melyek támogatják a foglalkoztatás bővítését, új munkavállalók felvételének lehetőségével.
Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság a munka törvénykönyve kifejezetten antiszociális rendelkezését, amely a munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan munkavállalókat sodorta lehetetlen helyzetbe. A Munkástanácsok a módosítás elfogadása előtt jelezte aggályait és a szabály diszkriminatív jellegét.
„A munkáltató a jelek szerint bosszút áll, amiért a munkavállalók határozott fellépése miatt arra kényszerült, hogy elfogadja a béremelésre vonatkozó követeléseinket” – fogalmazott Kozma Zsolt, a Lear-nél működő szakszervezet vezetője