A napi munkavégzés során számos munkáltatónál felmerülhet a kérdés, hogy mi minősül munkaközi szünetnek, illetve mire kell és lehet azt a munkavállalónak felhasználnia. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket, mind a munkáltatók, mind a munkavállalók oldaláról.
A társadalombiztosítási szervek másként vették figyelembe a tanulmányi időszakot, mint amire a nyugdíjjogosult számított. Per, majd a Kúriánál felülvizsgálati kérelem lett az ügyből.
Földvédelmi járulék, háztartási alkalmazottak regisztrációs díja, kulturális adó, hulladéklerakási járulék – piti bevétel jön be, kevesebb, mint amennyibe az adók fenntartása került. 60 adóval kell bíbelődnünk.
A kiterjedt és egészséges középosztály segít a társadalmi ellenségeskedések enyhítésében és a demokrácia erősítésében. A középosztály fontos jellemzője, hogy tagjai nem segélyekből, és nem is osztalék jellegű pénzügyi jövedelmekből fedezik a család megélhetését. A megélhetésük alapja a munkavállalás, illetve a munkajövedelem, hangoztatja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tanulmánya, amelyet február végén ismertettek a szociális partnerekkel egy brüsszeli konferencián.
Munkástanácsok Komárom-Esztergom Megyei Szövetsége 2016. február 28- án tartotta az éves küldött küldöttgyűlését Oroszlányon. A küldöttek egyhangúan elfogadták a szervezet új egységes szerkezetben foglalt alapszabályát.
A Nemzetközi Nőnap alkalmából az Európai Szakszervezeti Szövetség felhívással fordult a férfiakhoz és a nőkhöz, hogy együtt, közös erővel törjék át az üvegplafont, hogy megszűnjön a nemek közötti különbségtétel a munka világában, a bérekben, az előmeneteli lehetőségekben.
A Munkástanácsok küldetésének alapelveit az alábbi alapelvek adják: A keresztény szellemiségű gondolatokat a munkásság [...]
A VKF munkavállalói oldalát képviselő szakszervezeti konföderációk közös útmutató kiadását határozták el a 2016. évi bérajánlás létrejöttét követően, azon meggyőződésük alapján, hogy az ágazati és munkahelyi bértárgyalások során támpontot adjanak a szakszervezeti tárgyalócsoportok részére, mivel a sajátos tartalmú megállapodás, illetve ajánlat nem tartalmaz konkrét százalékos formában a korábbi években megszokott módon meghatározott számot.
Az autóbuszos közösségi közlekedés immáron örökzöld témájává emelkedett a városi tömegközlekedés jövője. Marad a Volán-társaságok keretében vagy az önkormányzat saját hatáskörben szervezi meg a szolgáltatást, esetleg alvállalkozásba adja a tevékenységet, ezek a lehetséges változatok a városi közlekedés perspektívája kapcsán. Vannak városok, amelyek már korábban saját kézbe vették a városi közlekedés ügyét (Miskolc, Pécs, Kaposvár). Egyes önkormányzatok a közelmúltban tettek kísérletet önnön erőforrások felhasználásával a szolgáltatás minőségi megújítására (Debrecen).
