Megduplázzák a gyermekápolási táppénz napjainak számát, de a juttatás összege nem nő

Farkas Melinda, 2016. május 18

“Sok szülő táppénz helyett igyekszik inkább szabadságra menni, ha gyermekét ápolnia kell”

Sok szülő táppénz helyett igyekszik inkább szabadságra menni, ha gyermekét ápolnia kell

Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet

Kétszeresére növeli a kormány a három és 12 év közötti gyermekek után igénybe vehető gyermekápolási táppénz napjainak számát, így egy óvodás gyerekkel akár évi 84 napot is otthon lehetnek a szülők – derül ki a Magyar Nemzet által megismert előterjesztésből. Az intézkedésre nagy szükség van, hiszen egy felmérés szerint a hét éven aluli gyermekek 7, a 8 és 12 év közöttiek 10 százalékát egyedül hagyják otthon, amikor beteg. Kérdés azonban, áttörést hoz-e a változtatás, hiszen eközben a táppénz napi összege nem nő. Márpedig sokan azért nem maradnak otthon, mert nem engedhetik meg maguknak, hogy elveszítsék fizetésük felét.

A jövőben a három és hat év közötti gyermekek otthoni ápolása és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén mindkét szülőnek fejenként negyvenkettő, egyedülálló szülőnek nyolcvannégy naptári napon át jár majd a gyermekápolási táppénz az egészségbiztosítási törvény módosításának lapunk által megismert tervezete szerint. Az egyedülálló szülőket eddig is közel háromhavi táppénz illette meg, a családosokat ugyanakkor csak feleannyi, összesen 42 nap. Amennyiben a tervezett törvénymódosítást elfogadják, mindkét szülő egyaránt 42 nap táppénzt igényelhet majd gyermeke ápolására, ha pedig több gyermeke van, akkor ennek a többszörösét használhatja ki.

A hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermekek esetében is hasonló változtatás lesz: esetükben gyermekenként mindkét szülőnek fejenként tizennégy nap jár majd az eddigi, összesen két hét helyett. Az egyedülálló szülő továbbra is egymagában huszonnyolc naptári napon át lesz jogosult az ellátásra. A gyermek egyéves kora előtt ezután is korlátlan időre jár a táppénz, egy- és hároméves kora között pedig szintén nyolcvannégy naptári napon át lehet igénybe venni az ellátást. A törvény szerint egyébként nemcsak a vér szerinti anya és apa számít szülőnek, hanem az örökbefogadó szülő, az együtt élő házastárs, a gyám, a nevelőszülő és a helyettes szülő, valamint az is, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

A jelenlegi törvény diszkriminatív

A javaslatot előterjesztő Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a cél, hogy megteremtsék a lehetőségét annak, hogy a teljes családok is ugyanannyi gyermekápolási táppénzre szerezzenek jogosultságot, mint az egyedülállók. A szaktárca szerint ugyanis a jelenleg hatályos törvény diszkriminatív, mivel előnyben részesíti az egyedülálló szülőket, miközben kevesebb táppénzes időszakra lehet jogosult az a család, ahol az apa és az anya együtt gondozza gyermekét. Leszögezik azt is: a módosítás következtében ráadásul jelentősen lecsökkennek majd az ügyintézési határidők, és mérséklődnek az adminisztrációs terhek is, hiszen a változtatás után a gyermekápolási táppénz igénylése esetén már nem kell jogsegélyt igénybe venni annak megállapítására, hogy a másik szülő hány nap gyermekápolási táppénzt használt már fel a táppénzkeretből, hiszen mindkét szülőnek külön-külön 42 nap áll majd rendelkezésére. Az új rendelkezés egyik eredménye egyébként az lehet, hogy a jövőben az apák nagyobb részt vállalnak majd a gyerekek otthoni ápolásából. Egy korábbi felmérés szerint a gyerekek 80 százalékával az édesanya marad otthon, a jövőben azonban a 84 napból 42 napot csak az apa vehet majd igénybe.

Kérdés azonban, mekkora hatást ér majd el a változtatás, hiszen csak a táppénzes napok száma nő, a táppénz egy napra jutó összege nem emelkedik, márpedig sokan azért nem tudnak otthon maradni a beteg gyermekükkel, mert az ezzel járó bevételkiesést nem bírja el a családi költségvetés. A táppénznél magasabb összegű betegszabadság ugyanis csak a szülő saját betegsége után jár, a gyermek ápolása esetén nem vehető igénybe, és ezen a szabályon a tervezet sem változtatna. Ez az ellátás a munkavállaló betegsége miatti keresőképtelensége első 15 munkanapjára jár, és azt a munkáltató fizeti. Összege a távolléti díj 70 százaléka, ami adó- és járulékköteles is.

A fizetés fele jár

A gyermekek után csak táppénzt lehet igénybe venni. A táppénz mértéke legalább kétéves, folyamatos biztosítási jogviszony esetén a napi átlagkereset 60, ennél rövidebb jogviszonynál annak 50 százaléka, de napi összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincadrészét, 2016-ban hétezer-négyszáz forintot. Kórházi vagy egyéb fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén a táppénz összege a táppénzalap 50 százaléka. Ez azt jelenti, hogy arra az időre, amíg a beteg gyerekkel otthon maradunk, vagy a kórházban virrasztunk mellette, csupán a fizetésünk fele jár.

Egy korábbi felmérés egyébként már rámutatott a táppénz alacsony összegének súlyos veszélyeire. A Profession.hu álláspiaci portál felmérése szerint a munkavállalók egyharmada nem megy táppénzre, de még csak szabadságot sem vesz ki, ha gyermekük lebetegedik, és minden tizedik 8–14 év közötti, és minden tizennegyedik 7 év alatti gyermek egyedül marad otthon betegség esetén. A több mint 500 családot vizsgáló kutatás szerint a munkavállalók hatvan százalékának nehéz megoldania, hogy a gyermek betegsége miatt szabadságot vegyen ki, ez az arány az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél és a fizikai munkát végzőknél jelentősen magasabb (80 százalék). A szabadságot kivevők általában 6-7 napot maradtak otthon a beteg gyermekkel, tízből nyolc esetben pedig az édesanya gondoskodik a kicsiről. Átlagosan háromszor gyakrabban fordul elő, hogy a szülő helyett más családtag, például a nagyszülő vigyáz a gyermekre.

Sok szülő tehát táppénz helyett igyekszik inkább szabadságra menni, ha gyermekét ápolnia kell, ám ennek is vannak korlátai. A táppénzes napok számánál ugyanis jóval kevesebb szabadság jár, ráadásul ez sok esetben azért sem jöhet szóba, mert a munkaadó gyakran nem tudja dolgozója nélkül megoldani a munkavégzést, ráadásul a szabadság szándékát a munkavállalónak 15 nappal korábban jeleznie kell.

A kasszában marad a házasok pénze?

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint eddig csak a jogosultak töredéke igényelte az első házasoknak járó, havi 5000 forintos adójóváírást: tavaly mindössze 12 ezren adtak le munkáltatójuknak nyilatkozatot arról, hogy igénybe szeretnék venni a kedvezményt, miközben 46 ezer házasság kötettett, és a tárca szerint ebből legalább 30 ezer pár megfelel a feltételeknek. A mintegy 20 ezer érintett házaspár utolsó lehetősége, hogy adóbevallásában igényelje a kedvezményt. A tavalyi évre vonatkozó bevallást május 20-ig kell leadni. A kedvezmény a házasságkötést követő 24 hónapon keresztül jár, és legalább az egyik félnek az első házasságát kell kötnie.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 18.