Nyári előrejelzéséhez képest felfelé módosította a magyar gazdasági növekedésre vonatkozó idei és a jövő évi várakozását az OECD Economic Outlook című kiadványában. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a tavaly novemberi hatéves bérmegállapodásnak és adócsökkentésnek köszönhetően a bérek erőteljes növekedésére és a beruházások felfutására számít.
Jelen összefoglaló az ETUC, azaz az Európai Szakszervezeti Szövetség 2018-ra vonatkozó országjelentéseinek, illetve országspecifikus ajánlásainak háttéranyagának készült. Munkaerő-piaci helyzet Magyarországon a munkanélküliségi ráta 2017 eddig eltelt időszakában 4% körül ingadozott, alapvetően évek óta csökkenő tendenciát mutat. Ez, az immár teljes foglalkoztatottsághoz közeli helyzet a várakozások szerint 2018-ban is fennmaradhat. A gazdaság számára az egyik legnagyobb kihívást a számos területet érintő munkaerőhiány jelenti. Az egyes szektorok közül legsúlyosabban az építőipar érintett, de például az egészségügy és az oktatás is krónikus munkaerőhiánnyal küzd.
Nem született végleges döntés a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő új csomagról, mivel bizonyos részletkérdések még nyitva vannak – mondta lapunknak Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (vkf) tegnapi ülését követően. Az egyik ilyen kérdés a veszélynek kitett munkavállalóknál a munkaidő ügye.
Csalódással fogadta a Munkástanácsok Zala megyei Szövetsége a megyék I. féléves bérhelyzetéről szóló napokban megjelent KSH-jelentést. Ez alapján Zala megyében a szellemi foglalkozásúak havi nettó átlagkeresete 199,9 e Ft, a fizikaiaké 124,4 e Ft.
A mai nap hajnalán volt 61 esztendeje, hogy elhangzott a jelszó - „Mennydörgés“ - és ezzel a szovjet csapatok megkezdték az október 23-án kirobbant magyar forradalom és szabadságharc leverését.
Az áldozatok emlékének megőrzése és a forradalom céljainak megvalósítása az utókor feladata, mondta beszédében Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 61. évfordulóján tartott veszprémi megemlékezésen.
Október 6-8. között került sor a MOSZ Közszférás szervezeteinek továbbképzésére, amelyen minden szervezet képviseltette magát. A megtartott képzés tartalmi részét a közszféráért felelős alelnök állította össze, a tagszervezetek által beküldött igények figyelembevételével.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, valamint Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke is teljesíthetőnek nevezte a 40 százalékos reálbér-emelkedés elérését 2022-ig az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli adásában.
Nagyra értékelem a négy konföderáció vezetői által hozott bölcs döntést, amelynek alapján visszatartották közös közleményüket, amit a Munkástanácsok keltette helyzettel összefüggésben kívántak nyilvánosság elé tárni. Ez a döntés elejét vette egy esetleges szakszervezetek közötti nyílt ellenségeskedésnek. Számunkra ez a lépés partnereink őszinte együttműködési szándékáról tanúskodik. Valóban léteznek informális jelzések arra vonatkozóan, hogy a kormány keresi a többi konföderációval való kétoldalú kapcsolatfelvételt is (amellett, hogy zajlanak a formalizált tripartit és multipartit egyeztetések, konzultációk a makroszintű fórumokon), ami teljesen természetes egy parlamenti ciklus lejárta és egy új kezdete környékén.
A véleményben az EGSZB támogatta az európai bizottsági javaslat tartalmát. Felhívta a figyelmet a Kreatív Európa program gazdasági dimenziójának jelentőségére, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a program túlzottan is a versenyképesség általános céljára összpontosít, míg az európai kulturális és nyelvi sokszínűség és értékek támogatásának célkitűzése kevésbé látható. Úgy vélte továbbá, hogy az előirányzott költségvetési források nem elégségesek az EU teljes költségvetéséhez viszonyítva, illetve azokhoz a forrásokhoz képest, amelyeket egyes tagállamok fordítanak kulturális tevékenységek támogatására.