Minél nagyobb létszámú egy vállalkozás, annál több a betegség miatt kieső napok átlagos száma. Míg az 5–49 fős szervezeteknél dolgozók átlagosan fejenként csak 3,8 napot voltak táppénzen vagy betegszabadságon (a fizikaiak 4,6, a szellemiek 2,6 napot), addig az 50–249 közöttieknél ez már 8,7 nap (10,4, illetve 5,7 nap), de ez is jóval alacsonyabb volt, mint a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozásokra jellemző 11,2 nap (14, illetve 7,1 nap).
[google-drive-embed url="https://drive.google.com/file/d/1tEA84Haq1cQXxsHVKRcumgGYhwtVo0nS/preview?usp=drivesdk" title="Kordás László válaszlevél (IM).pdf" icon="https://drive-thirdparty.googleusercontent.com/16/type/application/pdf" width="100%" height="600" style="embed"]
A nyugatról kiszervezett gyári munkán alapuló kelet-európai gazdaságok erősebben ki vannak szolgáltatva az automatizáció, robotizáció hatásainak, véli Jan Drahokoupil, az Európai Szakszervezeti Intézet kutatója. Meglátása szerint azonban az oktatási rendszer gyengeségei sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a régió lakói számára, ahogyan a szociális ellátórendszer leépülése is rossz irányba hat.
Lehangoló képet mutat egy-két társaság üdülője. Szép hely, de elaggott épületek, apartmanok. A rendszerváltás előtt sokak számára elérhető, a családi nyaralás biztos alapjának számító munkahelyi üdültetés helyzete folyamatosan romlik.
A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) szerint nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket a Volán portfólióban a Nemzeti Üzleti Szolgáltató Zrt. (NÜSZ Zrt.) szolgáltatása.
Bécsben több tízezer ember vonult utcára szombaton, hogy egy olyan törvényjavaslat ellen tiltakozzon, amely bevezetné a 12 órás munkanapot és 60 órás hetet. A bécsi rendőrség szerint a tüntetésen 80 ezren vettek részt, az azt megszervező Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) szerint 100 ezren.
A lakhatási és mobilitási, a családokat támogató, valamint az öngondoskodást segítő kafetériaelemek megtartásáról egyeztetnének a kormánnyal a munkaadói és a munkavállalói képviseletek, de a rendszer átalakításával kapcsolatos kormányzati szándékkal mindenki egyetért – nyilatkozták a Magyar Időknek az érdekképviseletek. A Pénzügyminisztérium megkeresésünkre kiemelte: cél, hogy a dolgozók munkájukért bért és ne utalványokat kapjanak.
A cafeteria elemek (béren kívüli juttatások) adómértékei a szociális hozzájárulási adó mértékének 19,5 százalékra történő csökkenése miatt idén a 2017-es 43,66%-os munkáltatói teherről 40,77%-ra mérséklődött. E miatt egy sor cafeteria-elem esetében nagyobb összegű támogatást kaphatnak a munkavállalók. A gyakran használt adómentes juttatások köre megmaradt, sőt némileg bővült 2018-ban. A kulturális belépő, a sportrendezvény belépő, a lakáshitel támogatás, bölcsőde, óvoda költségének térítése, kockázati biztosítások 2018-ban is a már ismert szabályok szerint adhatók.
A Zala Volán Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete (ZVDDSZ) az érdekvédelem mellett nagy hangsúlyt helyez a közösségi programok szervezésére, a társas együttlét formáinak megteremtésére.
Jelentős, ismét két számjegyű minimálbér- és garantált bérminimum-emelkedés jöhet 2019-ben is – vélik az érdekképviseleti vezetők. A szakszervezetek más-más szemszögből alkották meg javaslataikat, ugyanakkor a cél továbbra is a minimálbérek jelentős felzárkóztatása. A világgazdasági folyamatok azonban számos, a magyar gazdaságra is kiható bizonytalansági tényezőt rejthetnek, ami befolyásolhatja az őszi bértárgyalásokat is.