„A felek közötti jogvitában a legfőbb releváns kérdés a sztrájkot megelőző kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napos határidejének betartása volt.” – tájékoztatott Szabó Imre Szilárd, a szakszervezet jogi képviselője.
A végzés rögzíti: a munkáltatónak január 4-től kezdődően számolnia kellett a sztrájk fenyegető kockázatával. A meghatározott hét nap biztosítja ugyanis (a „lehiggadáson” és a sztrájk elkerülése érdekében történő álláspont-közelítésen túl) az egyeztetés indokolatlan elhúzásának megakadályozását is. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a sztrájk joga megnyílik, ha a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezet eredményre.
Alább olvasható az anonimizált végzés:
Mfv.10061_2024_4Kép: budapest100.hu