Az Alkotmánybíróság az 1/2025. (II. 27.) AB határozatában az Alaptörvény alapján értelmezte a munkáltató foglalkoztatási kötelességének tartalmát. Ennek a munkavállaló egészségi okból való alkalmatlansága esetén különös jelentősége van, és ez az utóbbi időben többször vita tárgya is volt. Eddig úgy tűnt, hogy a kialakulni látszó kúriai gyakorlat a kérdésben egyértelmű eligazítást ad, ám ez az álláspont az Alkotmánybíróság döntését követően – vélhetően – már nem lesz fenntartható. A kérdés súlyát kétségkívül növeli, hogy nem csak bonyolult megítélésű jogi problémáról van szó, hanem mögötte nehéz emberi sorsok is meghúzódnak. A Magyar Munkajogi Társaság és a Budapesti Ügyvédi Kamara által közösen szervezett vitaülés az AB határozat nyomán felvetődő kérdéseket járta körbe, keresve a megoldási, értelmezési lehetőségeket április 30-án, a Budapesti Ügyvédi Kamarában.
A vitaindító előadást Szabó Imre Szilárd tartotta „Hogyan tovább? Honnan hová?” címmel.
További előadások hangzottak el Gergely Katalintól (A keresőképtelenség és a foglalkozás-egészségügyi alkalmatlanság), Kulisity Máriától (Az észszerű alkalmazkodás követelménye és az egészségi okból való alkalmatlanság), Berke Gyulától (A foglalkozás-egészségügyi alkalmatlanság elbírálásának kérdései a bírói és hatósági gyakorlatban), Ferencz Jácinttól (A munkáltató foglalkoztatási kötelessége és ennek megítélése az 1/2025. (II. 27.) AB határozat alapján), illetve Lőrincz Györgytől (Az egészségi okra alapított munkáltatói felmondás). A vitaülés moderátora Pál Lajos volt.
Az előadók prezentációi ITT érhetőek el.
A kérdéssel a Munkástanácsok kiemelten foglalkozik. Már korábban megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot és május 28-án saját rendezvényt is szervezünk a témakörben.