image_pdfimage_print

Fónagy János államtitkár az állami tulajdonú vállalatok béremeléséről szóló tárgyalásán azt javasolta, hogy vállalatonként folytassák le a bértárgyalást, mert a válság eltérően érintette az egyes vállalatokat. Fónagy elmondta, az állami vállalatoknál dolgozó 150 ezer ember munkahelye “egy pillanatig sem volt veszélyben”

Az állami tulajdonú vállalatoknál dolgozók béremeléséről tárgyaltak az ülésen, ahol Fónagy János képviselte Máger Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert. Fónagy János szerint a bértárgyalásoknál figyelembe kell venni, hogy a koronavírus-járvány hatásai az egyes állami cégeket eltérően érintették, példaként említette, hogy míg a vasútnál jelentősen visszaesett a forgalom, a postásoknál és a vízügyi területen dolgozóknál nőtt a terhelés, hiszen az emberek több időt töltöttek otthon.

Mindezek miatt az államtitkár kérte, hogy a bértárgyalásokat  vállalatonként folytassák.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének az elnöke elmondta, hogy az ülésen az államtitkár és a szakszervezetek mellett jelen volt egyebek mellett Homolya Róbert, a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetségének (Stratosz) elnöke is. Kiemelte, a szakszervezetek számára fontos a reálbér emelkedése, ezért 2021-ben is legalább az infláció mértékével megegyező alapbéremelést tartanak szükségesnek.

Mészáros Melinda, a Liga szakszervezetek elnöke elmondta, a szakszervezetek jelezték Fónagy János államtitkárnak, hogy kérjen felhatalmazást a kormánytól az érdemi tárgyalások megkezdésére, hogy minél előbb meg tudják kötni, az akár több évre szóló bérmegállapodást.

A szakszervezeti vezető elmondta, a tárgyalás résztvevői támogathatónak tartották a többéves bérmegállapodás megkötését, a szakszervezetek azonban kikötötték, hogy 2021-ben is kompenzálni kell a dolgozókat, idén sem csökkenhet a munkavállalók reálkeresete. A kormányzat felé a szakszervezetek kéréseit Fónagy János közvetíti.

Mészáros Melinda szerint a bértárgyalások a héten a MÁV-Volán csoportnál folytatódnak, a villamosenergia-ipar területén és vélhetően a Magyar Postánál pedig elkezdődnek. A szakszervezetek a kormányzati döntéstől és a cégekkel folytatott egyeztetések eredményétől teszik függővé, milyen további nyomásgyakorló eszközöket vesznek igénybe, példaként a kollektív munkaügyi vita meghirdetését említette.

A KVKF 2018 februárjában jött létre. A köztulajdonban működő, közszolgáltatásokat közvetlenül érintő gazdasági döntések előkészítésében közreműködő háromoldalú konzultatív, véleményező és javaslattevő fórumot 16 szervezet alapította (szakmai szövetségek, érdekképviseletek, minisztériumok).

Forrás: MTI, Portfolio