Júniusban a bruttó átlagbér 325 ezer forintra növekedett, ami azt jelenti, hogy újabb 12 százalékkal nőtt egy év alatt. A bérek további emelkedésére azonban – szakértők szerint is – szükség van, ugyanis számos olyan ágazat van, ahol felzárkóztatásra van szükség.
Júliusban 12,8 százalékkal volt magasabb a bruttó átlagkereset az egy évvel korábbinál, az első hét hónapban 12,1 százalékkal nőttek a munkajövedelmek – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A keresetek emelkedése ezzel tovább gyorsult a májusi 10,9 és a júniusi 11,2 százalékos emelkedés után. Júliusban a bruttó átlagkereset 326 ezer 700 forint volt.
Az, hogy ez az életszínvonalra nézve milyen hatással van, több területről kell megközelíteni – fogalmazott Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Hozzátette: fontos figyelembe venni az inflációt is, amennyiben a bérek emelkedéséről beszélünk, bár jelenleg az inflációhoz mérve is jól állunk.
Az egyik tényező tehát az infláció, ami meghatározza az életszínvonalat, azonban ezen kívül vannak a bérben nem mérhető tényezők is. Ilyen például az egészségügy, a tömegközlekedés, a környezet állapota és helyzete is. Regős Gábor szerint sok mindenről lehet beszélni, ha azt szeretnék meghatározni, hogy az életszínvonalat mi határozza meg.
Aláhúzta: a kereset természetesen fontos tényező, hiszen mindenki ebből gazdálkodik, ez mutatja az életszínvonalat is, azonban az előbb felsoroltak nagyban hozzájárulnak ehhez.
Sokszor halljuk azt, hogy hányan éheznek Magyarországon – hangzott el a felvetés a műsorban. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke úgy fogalmazott, semmivel nem indokolható, hogy gyerekek éhezzenek, bármilyen körülmények között. Szélsőséges esetek Magyarországon vannak, azonban fontos az, hogy bármilyen arányban, bármilyen tömegek esetében fordul elő éhezés, az egy nem kívánatos jelenség. Az elnök szerint hazánkban nem lehet tömeges gyermekéhezésről beszélni.
A pénzügyi-biztosítási szektorban a legjobbak a bérek
A legalacsonyabb béremelkedés a pénzügyi-biztosítási szektorban volt –jelentette ki Regős Gábor. Hozzátéve: azért itt a legalacsonyabb, mert itt a legmagasabbak a bérek. Emellett nagyot nőttek a bérek például a szociális és egészségügyi ágazatban is, bár ezen a területen van még hova nőni.
Az energiaiparban is jelentős béremelkedéseket tapasztalhatunk, ez a harmadik legmagasabb bérrel rendelkező ágazat – mondta Regős Gábor.
Budapesten a legmagasabb egyébként az átlagkereset. A lista végén Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Békés és Nógrád megye állnak. Az elemző ennek kapcsán elmondta, fontos két dolgot megkülönböztetni, amikor a megye szerinti béreloszlásról beszélünk.
Az egyik az összetételhatás, vagyis hogy milyen típusú munkahelyek vannak az egyes megyékben. A másik pedig, hogy ugyanazért a munkáért más bért kaphat valaki Budapesten, mint például Nógrád megyében. Ez – a szakértő szerint – adott esetben azért is lehet, mert más a megélhetési költség a két területen.
Fejlődni még lehet
Területi ágazatonként másképp néz ki a bérek növekedése – jelezte egyetértését Palkovics Imre. Hozzátette: van még hová fejlődni a bérek szempontjából, azonban fontos tudni, hogy jelenleg is soha nem látott mértékben emelkednek a bérek, ami rendkívül pozitív és örvendetes dolog.
A lemaradt területekért természetesen ki kell állni – mondta Palkovics. A cél, hogy a minimálbéreket megőrizzék nettó tartalmukban, és hogy az életszínvonal megtartásához szükséges létminimum összege is tartható legyen – szögezte le Palkovics Imre.
A felvétel itt hallgatható meg:
https://www.hirado.hu/belfold/gazdasag/cikk/2018/09/24/tovabb-fejlodhetnek-a-berek/
Forrás: hirado.hu