A munkaügyet érintő rendelkezésekről szóló 2024. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) több helyen is módosította 2025. január 1-jétől a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.). A módosításokat az alábbiakban röviden ismertetjük dr. Szabó Imre Szilárd ügyvezető alelnök, ügyvéd segítségével.
Kedvezően módosult az apasági szabadság feltételrendszere. Az Mt. alapján 10 munkanapot jelentő apasági szabadság igénybevételére rendelkezésre álló időtartam ugyanis megduplázódott 2025. január 1-jétől. Míg korábban az apasági szabadságot a gyermek születésétől számított második hónap végéig lehetett igénybe venni, januártól erre már a gyermek születésétől számított negyedik hónap végéig van mód [Mt. 118. § (4) bekezdés]. A versenyszférát szabályozó Mt. mellett a közszférában is módosulnak egyes jogállási törvények (Módtv. módosította a Kjt., Iasz., Bjt., Üsztv., Hajtv., NAVtv., a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXI. törvény módosította a Kttv., a Riasz., a Kit, és a Küt. apasági szabadságra vonatkozó szabályait).
A választásokon való részvétel és a választásokban történő közreműködés könnyítése érdekében munkajogi módosításokra is sor került a Munkástanácsok Országos Szövetsége kezdeményezése nyomán. Egyrészt a választáson való részvételt segíti elő az a módosítás, amely szerint
- az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, továbbá
- a helyi vagy országos népszavazáson
való részvétel céljából legfeljebb két óra időtartamra távolléti díj megfizetése mellett mentesülnek a rendelkezésre állási és munkavégzései kötelezettség alól azok a munkavállalók, akiknek az e napra beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidejének tartama meghaladja a nyolc órát [Mt. 55. § (1) bekezdés m) pont, 146. § (1) bekezdés b) pont].
Másrészt a választás lebonyolításában közreműködő szavazatszámláló bizottság, valamint a szavazatszámlálást végző választási bizottság tagjainak munkavégzés alóli mentesülése is kibővítésre került – a szavazás és a szavazatszámlálás napjaival – a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításával, szintén szövetségünk kezdeményezésére. (Korábban csak a választás, szavazás napját követő napon mentesültek a munkavégzés alól a közreműködő szavazatszámlálók.)
Módosult a készenléti jellegű munkakörben a beosztás szerinti munkaidő megemeléséről szóló megállapodás felmondására vonatkozó szabályozás. Készenléti jellegű munkakör esetén, amennyiben a munkáltató és a munkavállaló hosszabb teljes napi munkaidőre (maximum 12 óra) megállapodást köt a módosítás alapján a munkavállaló jogosult lesz a beosztás szerinti napi és heti munkaidő maximumára (napi 24 óra/heti 72 óra) irányuló megállapodás felmondására, ha a munkáltató több mint hat hónapot meghaladó munkaidőkeretet alkalmaz.
Módosult az Mt.-ben a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyra vonatkozó szabályozás is. A módosítás értelmében kizárólag akkor kell a felmondási idő és a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe venni a korábbi köztulajdonban álló munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt, ha a munkavállaló a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésével összefüggésben kizárólag olyan munkabérben vagy egyéb juttatásban részesült, amely jogszabály alapján megilleti [Mt. 205. § (2a) bekezdés a) pont].
Pontosításra került a vezető állású munkavállalók esetén irányadó, felmondási tilalmakat rögzítő rendelkezés. A vezető állású munkavállalókra vonatkozó különös felmondási szabályok közül hatályon kívül helyezésre került az az esetkör, amely alapján az apasági szabadság tartama alatt a felmondási tilalom alól kivételt állapított meg az Mt. [Mt. 210. § (1) bekezdés a) pont]. Így az apasági szabadság időtartamára vonatkozó általános felmondási tilalom alkalmazandó lesz a vezető állású munkavállaló esetében is.
Egyértelművé vált a Módtv.-ben foglalt módosítás által, hogy a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg, az alkalmazandó bérpótlék mértéke tételesen megjelenik már a normaszövegben [Mt. 143. § (5) bekezdés].
Módosult a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) több rendelkezése is. A módosítások érintik a munkabaleset és a munkáltató fogalmát, a munkabiztonsági és munkaegészségügyi dokumentációk kezelésére vonatkozó szabályokat, továbbá megteremtik a munkavédelmi bírságok részletfizetési lehetőségét. Kiterjesztésre került továbbá azon munkabiztonsági szaktevékenységek köre, melyet szakirányú munkabiztonsági szakértő is elláthat. A munkavédelmi üzembe helyezés és időszakos felülvizsgálat személyi feltételei kiegészültek a szakirányú munkabiztonsági szakértőkkel, ezáltal bővül a munkáltatóknak a szakember kiválasztási lehetősége.
Végezetül jelezzük, hogy a Módtv. vezette be munkáshitel konstrukcióját, amelynek pontos tartalmát a munkáshitel részletszabályairól szóló 372/2024. (XI. 29.) Korm. rendelet tartalmazza. Ennek részleteiről a későbbiekben számolunk be.
Szigorodik az egyszerűsített foglalkoztatás
2025. január 1-jével a minimálbér emelkedésével párhuzamosan módosulnak az egyszerűsített foglalkoztatás azon rendelkezései, amelyek a minimálbér összegéhez kötöttek. Így módosul a foglalkoztatót terhelő tételes közteher összege, továbbá a filmipari statiszta esetén irányadó jövedelmi korlát, illetve ez kihat az ún. mentesített keretösszegre is, és a nyugellátás számítására. Ennek részletei a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztatóból is megismerhetőek:
2025. február 1-jétől és 2025. július 1-jétől további változások is hatályba lépnek az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályozásban.
2025. februárjától megemelkedik a közteher mértéke azáltal, hogy a szabályozás a minimálbér magasabb százalékos arányában jelöli meg a tételes közteher fizetési kötelezettséget. Mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál a minimálbér – 0,5 százaléka helyett – 0,75 százaléka (azaz 2.200 Ft/nap), alkalmi munkánál a minimálbér – 1 százaléka helyett – 1,5 százaléka az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a foglalkoztató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony naptári napjára (azaz 4.400 Ft/nap). A NAV január 20-áig honlapján közzéteszi a közterhek pontos összegét. Nem módosul a filmipari statiszta alkalmi munkájának közterhe, az továbbra is a minimálbér 3 százaléka. A magasabb közterheket a 2025. február 1-jét követően keletkezett munkaviszonyok esetében kell alkalmazni.
2025. július 1-jétől az egyszerűsített foglalkoztatás időbeli korlátai is érdemben módosulnak. Az új szabályok alapján a munkavállaló egy adott naptári évben legfeljebb 120 naptári napot dolgozhat majd egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka és / vagy turisztikai és mezőgazdasági idénymunka) keretében. Ez a jelenleg hatályos szabályokhoz képest jelentős változást hoz, mivel a foglalkoztathatóság 120 napos naptári korlátját már nem az azonos felek között létrejött munkaviszony esetében kell megtartani, hanem a munkavállaló szempontjából kell rá ügyelni. Ez tehát azt jelenti, hogy a munkaviszonyok és a foglalkoztatók számától függetlenül egy személy egy évben legfeljebb 120 naptári napra létesíttethet egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt. (Nem módosul az alkalmi munka időbeli korlátjára vonatkozó előírás: ugyanazon felek között legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesíthető határozott időre szóló munkaviszony). A módosuló szabályok miatt várhatóan előtérbe kerülhet más, atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása a munkaerőpiacon, gondoljuk akár a munkakör megosztás vagy a több munkáltató által létesített munkaviszony lehetőségére.
Dr. Szabó Imre Szilárd