image_pdfimage_print
Nem reagálhatnak az élelmiszer-kereskedők további áremelésekkel az árstop esetleges meghosszabbítására, mert azzal versenyhátrányba kerülnének. A cégek nyitottak a kormánnyal való szakmai egyeztetésekre.

– Hiába az inflációs nyomás, az áremeléseknek is van határa. Nem reális a baloldal riogatása, miszerint az árstop meghosszabbítására más termékeknél még nagyobb drágulással reagálna az élelmiszer-kereskedelem. Már látszik, hogy – miközben van olyan üzlet, ahol hétről hétre nőnek az árak – a legtöbb helyen az akciós termék fogy el elsőként. A vásárlók ezzel reagálnak a cégek árpolitikájára, és tudják, hogy a versenyhelyzetben van választási lehetőségük.

A túlárazás riasztó lenne, amivel egy-egy kereskedő önmagát végezné ki. Közben nem hivatkozhatna a megnövekedett költségeire vagy a kormány családokat védő lépéseire, amivel a fogyasztást ösztönzi, végső soron a boltok forgalmát biztosítja 

– mondta lapunknak Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu elnöke annak kapcsán, hogy a gazdaságfejlesztési miniszterjelölt a bizottsági meghallgatásán jelezte: 

amíg az infláció magas, nem indokolt az árszabályozások elengedése, hanem előfordulhat a júliusig érvényes árstopok meghosszabbítása.Nagy Márton szerint erre az egyes területeken elért extra profit adhat alapot, aminek lehetősé­geit a vállalkozások teherbíró képessége mellett vizsgálják.

– Többször kiderült a nyilvános mérlegadatokból, hogy a járvány előtt és közben is az áruházláncok milliárdos osztalékokat fizettek ki a tulajdonosaiknak. Az árstop jelentette támogatást minden család megérzi, az intézkedés terhei a cégeket viszont nyomasztják, mivel hozzászoktak a magas nyereséghez. Most ebből kénytelenek engedni – jegyezte meg Bubenkó Csaba, aki szerint 

szó sincs multiüldözésről, hanem az arányos teherviselés jegyében mindenki kiveszi a részét a nehézségekből, ehhez pedig önkontroll szükséges.

– A nagy láncok a szocialista kormányok alatt szabályozatlan körülmények között árasztották el a piacot, és évekig a munkavállalók terhére űzték a profitorientált tevékenységüket. Ma olyan világcégek vannak jelen, amelyeknek presztízse van: beruházásokkal, munkahelyteremtéssel járulnak hozzá a nemzetgazdaság eredményességéhez, ám egy járványos időszakot követő háborús helyzetben nagy a kormány felelőssége.

Nem véletlenül szavazta meg a többség a nemzeti szempontú politikát a globalista törekvésekkel szemben: az önfenntartó gazdaság kiépítése csökkentheti a kiszolgáltatottságot.

Szükségesek a családok, a hazai vállalkozások védelmét szolgáló intézkedések – mondta az érdekképviselő.

Szerinte olyan garanciák is jól jönnének, amelyek védik a dolgozót az árstop miatti költségekkel szemben. Példaként említette a francia modellt, amely szerint a nyereség utáni osztalék bizonyos százalékát a cégek az alkalmazottaiknak juttatják vissza többletjövedelemként.

– Az infláció átlagos mértékét nem emelheti az árstop, mert hiába nő más termékek ára, ha egyes cikkek olcsóbbak, és a vásárlók azokat választják 

– reagált a baloldalon várt áremelések logikájára Vámos György.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára felidézte: a járvány lecsengő szakaszában, februártól életbe lépett árstopról tudomásul vették a kereskedők, hogy az a családokat segíti.

Több pénzből vásárolhatnak a családok tavasszal

A kiskereskedelmi forgalom volumenének számottevő bővülése visszaigazolja az inflációt meghaladó béremelkedést és a jövedelmi helyzet javulását.

– Ekkor még nem voltak háborús hatások, ám 

a helyzet időközben rosszabb lett, és az intézkedés küldetését továbbra sem lehet megkérdőjelezni

– emelte ki. Szerinte fontos, hogy a további lépések ne veszélyeztessék a vállalkozások működőképességét, mivel az érintett alaptermékeken keletkező veszteség már milliárdosra tehető a cégeknél.

– Nagyjából 25 ezer, zömében ­kkv-k által működtetett élelmiszerboltot érint az árstop, ezért 

rendkívül lényeges, közös érdek, hogy a kormány a piaci szereplőkkel egyeztetve találja meg a megoldásokat, 

amelyekkel tovább mérsékelné az inflációs hatásokat. Számítani lehet rá, hogy a külpiaci kockázatokkal együtt a beszerzési árak tovább nőnek, és alapanyaghiány is lehet. Ezért a végrehajtható intézkedések a gyakorlati problémák ismereté­ben kell megszülessenek, hogy a hatásukra például ne szűküljön az áruválaszték, ne romoljon a termékminőség, ne legyenek végzetes veszteségek az ellátási láncban – fejezte ki a vállalatok álláspontját a főtitkár.

Borítókép: Tovább ösztönözheti a fogyasztást az árszabályozás fenntartása (Fotó: Bach Máté)

Forrás: Magyar Nemzet