Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 2026. februári beszámolója átfogó képet nyújt az Európai Unió aktuális szakpolitikai irányairól, valamint a legfontosabb gazdasági, társadalmi és környezeti kérdésekben kialakított álláspontokról.
Az autóipar ma egyszerre jelent bizonytalanságot, teljesítménykényszert és alkalmazkodást a munkavállalóknak. De mit tehet egy dolgozó, ha magasabb bért, nagyobb megbecsülést szeretne – és azt is, hogy a munkáltató egyáltalán szóba álljon vele?
Júliusban Córdobában rendezték meg az „Európai szociális pillér a méltányos ökológiai és digitális átállás keretében” című nemzetközi szemináriumot, amelyet a Spanyol Munkavállalói Ügyek Központja (CEAT) szervezett az Európai Munkavállalói Kérdések Központja (EZA) támogatásával.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán elmondta, hogy szeptemberben digitális jólét hitelprogram indul, amely a kis- és közepes vállalatok technikai fejlesztésére, illetve a munkavállalók digitális képzésére nyújthat forrásokat.
A nyugatról kiszervezett gyári munkán alapuló kelet-európai gazdaságok erősebben ki vannak szolgáltatva az automatizáció, robotizáció hatásainak, véli Jan Drahokoupil, az Európai Szakszervezeti Intézet kutatója. Meglátása szerint azonban az oktatási rendszer gyengeségei sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a régió lakói számára, ahogyan a szociális ellátórendszer leépülése is rossz irányba hat.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége egyhangúlag választotta újra Palkovics Imrét, a május 25-26-án Balatonalmádiban megrendezett VII. Kongresszusán. Palkovics Imre beszédében II. Szent János Pál pápa szavait idézte: „A technika átalakítja a munkát. A Munka alanya azonban változatlanul az ember.” Hozzátette: A Munkástanácsok feladata a dolgozó ember védelme.
„Hatékony kommunikációs stratégiák a szakszervezetek számára” címmel tartott szemináriumot a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a TUC Nesavisnost közös szervezésében az EZA, a Nyugat-Balkáni projekt keretein belül. A szemináriumra Budapesten, a nagy hagyományokkal rendelkező, patinás Gellért szállóban került sor. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel, ötven résztvevővel zajlott a rendezvény: lengyel, bolgár, magyar, cseh, szerb, szlovák szakszervezetek képviselőivel.
Franciaországban, akárcsak a fejlett világ egészében digitális forradalom zajlik, a hagyományos munkahelyek háromnegyede 2030-ig eltűnik vagy radikálisan megváltozik. Ezt az eredményt szűrte le a „Harris Interactive” intézet és a „Julhiet Sterwen” munkaügyi kabinet közös felmérése.
Az új ipari forradalom lehetőséget teremt a termelékenység növelésére, valamint az élet és munka minőségének javítására, ha kellőképpen együtt jár az inkluzív és fenntartható, innovációvezérelt növekedésre irányuló politikák megfelelő kombinációjával. A minőségi alapfokú oktatás, a jó színvonalú és eredményes képzés, az egész életen át tartó tanulás, a továbbképzés és az átképzés szükséges eszközök lesznek a jövőbeni munkalehetőségek megragadásához és a vállalkozások versenyképességének előmozdításához.
A kérdés lényege egy hagyományos iparág gyors átalakulása a digitalizálás és az Ipar 4.0 következtében is alapjaiban megváltozó szektorrá. Ahogy a digitalizálás és az Ipar 4.0 egyik mozgatórugója az ügyféllel/fogyasztóval való kapcsolat, az egészségügyi ágazatban az egyes betegek jóléte – a betegközpontú modellek – ösztönzi a változást, az interaktív technológiai lehetőségek nagyfokú bővülésének segítségével.