Pongó Géza főtitkár- több médiának adott interjúban – elmondta, hogy az FRSZ nem tartja szerencsésnek a csütörtökön bejelentett döntést, különösen olyan időszakban, amikor létszámhiánnyal küzd a rendőrség, leginkább a végrehajtó állománynál. Felhívta a figyelmet arra, hogy az oltás kötelezővé tételével a kormányzat kaput nyit azok előtt, akik eddig is szerettek volna leszerelni, de a veszélyhelyzet miatt ezt nem tehették meg. Főleg a rendőrkapitányságok járőrszolgálatai, közrendvédelmi munkatársai körében van hiány, és ha ezek a kollégák még többen elhagyják a pályát, az még nagyobb problémát okozhat – mondta el főtitkárunk.

 

 

A Magyar Hangnak adott interjúban az FRSZ főtitkára kiemelte, hogy a leszerelések számának várható emelkedését is számba kell vennie a Belügyminisztériumnak a döntés végrehajtásánál. Ha tíz embert érint, abba nem fog beleremegni a rendőrség. De ha százasával, vagy ezresével kell ezért a rendőröknek leszerelniük, az humánpolitikai problémákat fog okozni – tette hozzá a főtitkár.

A BM sajtónak adott tájékoztatása szerint a rendőrség átoltottsága jelenleg 68,9 százalékos (HVG).

Külön szabály rendelkezik az állami és önkormányzati dolgozók kötelező oltásáról – emeli ki az mfor.hu

A rendszeresen ügyfelekkel találkozóknak december 15-éig, a többieknek január 31-éig kell beoltatniuk magukat, hacsak nincs orvosi papírjuk a mentességről, különben mehetnek fizetés nélküli szabadságra és végső soron el is bocsáthatják őket.

A koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által
történő kötelező igénybevételének szabályait az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet határozza meg. A kormányrendelet hatálya – sok más intézmény mellett – a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény hatálya alá tartozó szerveknél, azaz az összes rendvédelmi szervnél foglalkoztatott személyre kiterjed.

Aki a fenti intézményekben dolgozók közül e rendelet hatálybalépése előtt nem vette fel a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltást, az ezt:

  • egydózisú oltóanyag esetén a védőoltást, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisát 2021. december 15-éig köteles megtenni, ha a munkavégzés során ügyfelekkel rendszeresen találkozik,
  • ha nem, akkor pedig 2022. január 31-éig,
  • kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell beadatni.

A munkáltatóknak 2021. november 15-éig kell értesíteniük elektronikus úton (jelesül email-ben) vagy papíralapon azokat, akiket oltásra köteleznek.

Csak annak nem kell beadatnia a védőoltást, akinek ezt egészségügyi indokból nem javasolják és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja.

Aki december 15-éig, illetve január 31-éig nem adatja be az oltást, pedig köteles lenne arra, azt a munkáltató felhívja, hogy a védőoltást a felhívástól számított 15 napon belül ezt tegye meg, vagy igazolja a mentességét.

Ha ennek a felszólításnak sem tesz eleget a foglalkoztatott, akkor a munkáltató fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadságra küldheti. Végső soron pedig felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyát, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta és orvosi szakvéleményt sem mutatott be arról, hogy azt ő nem köteles beadatni. Amennyiben azonban a fizetés nélküli szabadság alatt a dolgozó beoltatja magát és ezt igazolja a hivatalos dokumentumokkal (védettségi igazolvány, uniós Covid-igazolvány), akkor őt haladéktalanul vissza kell helyezni.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint kötelező oltás miatt sokan fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz. Erről az ATV-nek adott interjúban beszélt a társaság jogásza.

A TASZ egyébként saját honlapján egy részletes tájékoztatót is közzétett, melyben végigveszik, hogy a szabályok mit jelentenek pontosan a munkavállalókra és a munkáltatókra nézve. (Ezt az írást külön is ajánljuk tagjaink figyelmébe.)

A HVG arra hívta fel a figyelmet, hogy az új szabályoknak az Alkotmánybíróság miniszteri bejelentés előtt egy héttel nyilvánosságra hozott határozata ágyazott meg, amely kimondta: általában véve különbséget lehet tenni az oltottak és az oltatlanok között.

Az Alkotmánybíróság Juhász Miklós vezette tanácsa ugyanis egyhangúlag kimondta: nem jelent Alaptörvény-ellenes korlátozást, ha a be nem oltott emberek bizonyos helyekre nem mehetnek, bizonyos eseményeken nem vehetnek részt, bizonyos jogaikat nem gyakorolhatják. A döntésből az következett, hogy a munkahelyeken is különbséget lehet köztük tenni.