A munkabalesetek következményei sokszor nem érnek véget a sérülés ellátásával vagy a táppénzes időszakkal. Egy súlyosabb baleset hosszú hónapokra, akár évekre is befolyásolhatja a munkavállaló egészségét, keresőképességét és mindennapi életét.

A GINOP Plusz projekt keretében készülő szakmai tájékoztatónkban ezúttal azt járjuk körül, milyen felelőssége lehet a munkáltatónak munkabaleset esetén, és mire érdemes figyelnie a munkavállalónak.

Munkavállalói kérdés:

„Munka közben balesetet szenvedtem, eltört a karom, műteni kellett, és hosszabb ideig nem tudok dolgozni. A munkáltatóm azt mondja, hogy majd a táppénz mindent rendez, de én nem tudom, kérhetek-e kártérítést is. Mit kell bizonyítanom, és mire figyeljek, mielőtt bármit aláírok?”

A szakértő válasza:

Munkabaleset esetén fontos tudni, hogy a munkáltató kártérítési felelőssége szigorú, úgynevezett objektív felelősség. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató főszabály szerint köteles megtéríteni a munkavállalónak azt a kárt, amely a munkaviszonnyal összefüggésben érte.

Nem kizárólag az számít, hogy a munkáltató „hibázott-e” a hétköznapi értelemben. A kiindulópont az, hogy ha a munkavállalót a munkaviszonyával összefüggésben kár éri, akkor a munkáltató felelőssége felmerülhet.

A munkavállalónak ugyanakkor bizonyítania kell három alapvető dolgot: fennállt a munkaviszony, bekövetkezett a kár vagy személyiségi jogi sérelem, és a kár összefüggésben állt a munkaviszonnyal.

Milyen károk téríthetők meg?

A kártérítés célja, hogy a munkavállaló lehetőség szerint olyan helyzetbe kerüljön, mintha a baleset nem történt volna meg. Ez természetesen egészségkárosodás esetén teljesen nem mindig lehetséges, de a jog ennek megfelelően többféle kártétel megtérítését ismeri el.

A munkáltató felelőssége kiterjedhet például:

  • a munkaviszony körében elmaradt jövedelemre,
  • a munkaviszonyon kívüli elmaradt jövedelemre,
  • a gyógykezeléssel, orvosi ellátással, utazással kapcsolatos indokolt költségekre,
  • a sérült ruházatban, tárgyakban keletkezett dologi kárra,
  • az egészségkárosodással összefüggő további kiadásokra,
  • súlyos esetben a hozzátartozók kárára is.

A kártérítés lehet tételes kártérítés, általános kártérítés vagy járadék. Járadékra például akkor kerülhet sor, ha a baleset miatt a munkavállaló tartósan kevesebbet tud keresni, vagy rendszeresen visszatérő költségei keletkeznek.

Miért nem szabad elhamarkodottan aláírni egy megállapodást?

Munkabaleset után gyakran nem látszik azonnal, hogy a sérülésnek milyen hosszú távú következményei lesznek. Egy törés, műtét vagy ízületi sérülés esetén csak később derülhet ki, marad-e mozgáskorlátozottság, tartós fájdalom, keresetveszteség vagy egyéb egészségromlás.

Ezért különösen fontos, hogy a munkavállaló ne írjon alá elhamarkodottan olyan nyilatkozatot vagy egyezséget, amelyben lemond későbbi igényeiről. A kártérítés pontos összege sok esetben csak az úgynevezett végállapot kialakulása után határozható meg.

A legbiztonságosabb megoldás, ha a sérült munkavállaló a balesetet követően mielőbb jogi segítséget kér.

Mikor mentesülhet a munkáltató?

A munkáltató csak kivételes esetben mentesülhet a kártérítési felelősség alól. Ilyen lehet, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy azt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

Mentesülésre adhat okot az is, ha a kárt kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek bizonyítása azonban a munkáltatót terheli.

Az ellenőrzési kör nemcsak a munkáltató telephelyét jelenti. Ide tartozhat minden olyan körülmény, amelyre a munkáltatónak ráhatása lehetett a munkavégzés megszervezése, az eszközök biztosítása, a munkavédelmi szabályok betartása vagy a balesetek megelőzése során.

Mi a különbség az üzemi baleset és a munkáltatói kártérítési felelősség között?

Fontos különbséget tenni a társadalombiztosítási értelemben vett üzemi baleset és a munkáltató kártérítési felelőssége között.

Azt, hogy egy baleset üzemi balesetnek minősül-e, a társadalombiztosítási kifizetőhely vagy az illetékes kormányhivatal állapítja meg határozattal. Ez elsősorban a baleseti ellátások, például a baleseti táppénz szempontjából lényeges.

Ez azonban nem azonos azzal a kérdéssel, hogy a munkáltató köteles-e kártérítést fizetni. Elképzelhető, hogy egy ügyben mindkét kérdés felmerül, de jogilag eltérő eljárásokról és eltérő szempontokról van szó.

Mit tegyen a munkavállaló munkabaleset után?

A balesetet azonnal jelezni kell a munkáltatónak, és fontos, hogy készüljön róla jegyzőkönyv. Érdemes megőrizni minden orvosi dokumentumot, leletet, számlát, utazási bizonylatot, valamint minden olyan iratot, amely a kieső jövedelmet vagy a felmerült költségeket igazolja.

Ha a baleset súlyos, maradandó egészségkárosodással járhat, vagy a munkáltató vitatja a felelősségét, célszerű mielőbb szakértői segítséget kérni.

A munkavállaló kártérítési igényét közvetlenül a munkáltatóhoz nyújthatja be, függetlenül attól, hogy a munkáltató rendelkezik-e felelősségbiztosítással.

Összegzés

A munkabaleset nem pusztán munkaszervezési vagy adminisztratív kérdés, hanem komoly jogi és egzisztenciális következményekkel járhat. A munkáltató felelőssége széles körű, a munkavállalónak pedig fontos tudnia, hogy nem kell automatikusan elfogadnia azt, ha a munkáltató szerint „a táppénzzel minden rendeződött”.

Munkabaleset esetén a legfontosabb: a baleset bejelentése, a dokumentumok megőrzése, az elhamarkodott nyilatkozatok elkerülése és szükség esetén jogi segítség igénybevétele.