Szakadéknyi a lemaradásunk Európában: amíg Magyarországon ezer főre alig három ápoló jut, addig Nyugat- és Észak-Európában ennek a többszöröse az egészségügyi kapacitás

Sokan érezzük a saját bőrünkön a kórtermekben és a rendelőkben a hatalmas leterheltséget, a folyamatos létszámhiányt és a kimerültséget. De vajon hogyan fest a magyar valóság az európai országokhoz viszonyítva?

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb adatsorai pontosan mutatják a hazai helyzetet. Az OECD adatbázisa a 2019-2023 közötti ö év statisztikáit vizsgálja, összesen 24 olyan európai ország esetében, ahol ezek az adatok – az ezer lakosra jutó aktív ápoló személyzet száma – a szervezet rendelkezésére állnak.

Ezer lakosra jutó aktív ápolószemélyzet 24 európai országban, 2019-2023 között
Forrás: OECD Health Statistics, Eurostat, Infografika: NotebookLM

A magyar valóság az adatok tükrében

Ha megnézzük a hazai számokat az elmúlt öt évből, egyértelműen látszik, amire mi is folyamatosan felhívjuk a figyelmet: a rendszerben nincs érdemi létszámnövekedés, az ápolói kapacitás lényegében stagnál.

Az ezer magyar állampolgárra jutó ápolók száma így alakult a vizsgált időszakban:

  • 2019: 2,91 ápoló
  • 2020: 2,82 ápoló
  • 2021: 2,81 ápoló
  • 2022: 2,90 ápoló
  • 2023: 2,85 ápoló

Ezek a számok azt jelentik, hogy ezer magyar emberre mindössze alig három ápoló jut. Jól látható, hogy a 2019-es szintet sem sikerült tartósan megugrani, a 2023-as legfrissebb adat pedig ismét egy enyhe csökkenést mutat az előző évihez képest.

Hol tart Európa, és hol tartunk mi?

A 24 európai országot vizsgáló táblázatból kiderül, hogy óriási a szakadék Nyugat- és Észak-Európa, valamint a mi régiónk között.

Nyugat- és Észak-Európában az ápolószemélyzet létszáma teljesen más dimenzióban mozog, mint a mi régiónkban:

  • Finnországban 2023-ban 23,48 ápoló jutott ezer főre – ez a magyar érték több mint nyolcszorosa!

  • Norvégiában 18,15 volt ez a mutató 2023-ban.

  • Hollandiában pedig 14,66 ápoló jut ezer lakosra a rendelkezésre álló adatok szerint.

Nem kell azonban a skandináv országokig mennünk, hogy jelentős különbségeket lássunk. A szomszédos Ausztriában (5,69) a duplája a kapacitás a magyarországinak.

A velünk egy régióban lévő, illetve hasonló gazdasági adottságokkal rendelkező országok esetében az adatok a miénkhez hasonlóak: a cseheknél 2,72, míg a litvánoknál 2,23 ápoló jutott ezer lakosra 2023-ban.

Bár a rangsor legvégén szereplő országokat – mint például Lettországot (1,31), Görögországot (0,62), a 2022-es adatokkal rendelkező Lengyelországot (0,34), vagy Bulgáriát (0,13) – megelőzzük, ez aligha vigasztal minket.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Az OECD adatai is alátámasztják álláspontunkat: a magyar egészségügyi szakdolgozók emberfeletti munkát végeznek. A stagnáló létszám azt jelenti, hogy maroknyi embernek kell ellátnia az idősödő társadalom miatt egyre növekvő számú beteget. Ahhoz, hogy az ellátás biztonságos maradjon, és az ápolók ne hagyják el tömegesen a pályát, radikális változásokra, érdemi bérrendezésre és a munkakörülmények javítására van szükség.

« Ugrás az összes hírhez

Legfrissebb híreink

06.02Vészesen stagnál a magyar ápolói létszám – Mit mutatnak az adatok?A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) rendelkezésre álló, 24 európai országot átfogó statisztikájából jól látható, hogy hazánkban a 2019-es 2,91-es értékről 2023-ra 2,85-re csökkent az ezer lakosra jutó ápolók száma. Észak- és Nyugat-Európában – például Finnországban, Norvégiában vagy Hollandiában – ez a mutató a hazai érték többszöröse. Ugyanakkor a hazai adat belesimul régiónk, illetve a volt szocialista országok átlagába.Elolvasom
05.12Ápolók Világnapja: Virág helyett valódi megbecsülést és biztonságot!A FESZ köszöntése és cikke a magyar ápolók helyzetéről. Ismerje meg elvárásainkat az új kormányzat felé a betegbiztonság és a szakma jövője érdekében!Elolvasom