Összefoglaló a Workers’ Voice legutóbbi, az algoritmusokról és a mesterséges intelligenciáról szóló brüsszeli rendezvényéről

A Workers’ Voice (Munkavállalók Hangja) csoport az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) II. csoportjának (Munkavállalók Csoport) tagjait fogja össze  azzal a céllal, hogy erősítse a munkavállalók demokratikus részvételét az uniós szakpolitikák alakításában. Feladata, hogy a munkavállalói érdekeket napirenden tartsa, véleményeket formáljon a kulcsfontosságú fejleményekről, a munkavállalói szempontokat beépítse az EGSZB állásfoglalásaiba, és fórumot adjon a szakpolitikai párbeszédnek. Ennek érdekében rendszeresen egyeztet az ETUC-cal és az ágazati szakszervezetekkel, valamint kapcsolatban áll az EU Tanács soros elnökségeivel, az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal. A frissen induló ciklusban a magyar szakszervezeti oldalt jelenleg egyedüliként a Munkástanácsok küldötte, Dr. Podruzsik Szilárd képviseli a kategóriában.

Brüsszelben, az EGSZB Jacques Delors épületében tartott konferencia az algoritmikus menedzsment (AM) munkahelyi hatásait és a munkavállalói jogok védelmét állította fókuszba. A nap során parlamenti képviselők, szakszervezeti vezetők és kutatók vitatták meg az AI Act utáni feladatokat.

A vita egyik központi üzenete volt, hogy az algoritmikus döntéshozatal átláthatósága és elszámoltathatósága nem opcionális: a munkavállalóknak és képviseleteiknek érthető tájékoztatásra és tényleges hozzáférésre van szükségük a használt rendszerek céljaihoz, logikájához és hatásaihoz. Ennek hátterében az a felismerés áll, hogy az AM egyszerre ígér hatékonyságot és hordoz kockázatokat – a túlzott megfigyeléstől és autonómiavesztéstől a döntési torzításokig – , ezért a „human-in-command” elv, vagyis az érdemi emberi kontroll fenntartása kulcskérdés minden, munkát érintő automatizált döntésnél.

Konkrét megállapítás volt továbbá, hogy az AI Act által magas kockázatúnak minősített munkahelyi alkalmazások mellett célzott uniós kezdeményezésre van szükség az „algoritmusok a munkahelyen” témában. A résztvevők szerint ez a kezdeményezés a kollektív jogok megerősítésével, a hatásvizsgálatok és független auditok gyakoribbá tételével, valamint a panasz- és jogorvoslati csatornák rögzítésével teheti kezelhetővé a mesterséges intelligencia (MI) kockázatait.

A konferencia délutáni blokkjai gyakorlati példákat mutattak be és kiemelték: a szakszervezetek számára kapacitásépítő eszköztár (képzések, technikai támogatás) nélkülözhetetlen az algoritmikus rendszerek megértéséhez és a tárgyalásokhoz.

A rendezvényen bemutatták az „Algorithmic rule. AI and the future of democracy in Sweden and beyond” (Algoritmikus uralom. Az MI és a demokrácia jövője Svédországban és azon túl) című kötetet, amely konkrét köz- és munkahelyi példákon keresztül tárgyalja, miként alakítja át a mesterséges intelligencia a döntéshozatalt. Emellett megnyílt a „My boss, the algorithm” (A főnököm, az algoritmus) kiállítása is, amely dolgozói tanúságtételeken keresztül érzékelteti az algoritmikus menedzsment mindennapi hatásait.

Összességében a találkozó egyértelmű irányt jelölt ki: a technológiai lehetőségek kiaknázása csak akkor elfogadható, ha elsőbbséget kap a méltányosság, a magánszféra védelme, az érdemi emberi felügyelet és a munkavállalói részvétel.

(Workers’ Voice: Understanding the power of AI over decisions, 2025. november 5.)