Júliusban Córdobában rendezték meg az „Európai szociális pillér a méltányos ökológiai és digitális átállás keretében” című nemzetközi szemináriumot, amelyet a Spanyol Munkavállalói Ügyek Központja (CEAT) szervezett az Európai Munkavállalói Kérdések Központja (EZA) támogatásával.
A konferencián az akadémiai szféra szakértői és intézményi szereplők (szociális partnerek, a vállalati szektor és háttérintézmények képviselői) vitatták meg a kialakult társadalmi-gazdasági helyzet kihívásait és lehetőségeit. Az előadók hangsúlyozták a folyamatos és célzott (át)képzés jelentőségét, valamint a rugalmasabb európai szabályozás szükségességét az olyan technológiák megállíthatatlan fejlődése mellett, mint a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítás/információfeldolgozás. A vállalatoknak haladéktalanul alkalmazkodniuk kell a változásokhoz, amelyek alapjaiban alakítják át a munkafolyamatokat. A szemináriumon bemutatásra került a „technológiai hub” modellje (összekötő és erőforrás-központ a technológiai innováció számára a startupok, nagyvállalatok, egyetemek/kutatólaborok és befektetők bevonásával), mint a fenntartható és inkluzív foglalkoztatás egyfajta motorja.
A gyorsan növekvő, úgynevezett „gazella-vállalatok” számának növelése jelenti a legnagyobb kihívást. A résztvevők egyetértettek abban, hogy tartós gazdasági növekedés nélkül nem beszélhetünk minőségi munkahelyekről; a fejlődés kulcstényezői a beruházások és a termelékenység, amelyet a nem kellően megtervezett zöld politikák kedvezőtlenül befolyásolhatnak – mindez a spanyol agrárium példáján is megerősítésre került.
A „Szociális Európa felé? A szociális jogok összehasonlító elemzése” című szekcióban Románia, Hollandia, Magyarország és Olaszország képviselői tartottak angol nyelvű előadásokat. A Munkástanácsok ügyvezető alelnöke, Szabó Imre Szilárd prezentációjában rámutatott, hogy a szociális integráció jogi, de alapvetően politikai természetű terület, amelyre a tagállamok közötti gazdasági és társadalmi különbségek erőteljesen hatnak. Az egységes uniós piac gazdasági céljai és a szociális védelem erősítésének igénye időnként feszültségbe kerül a tagállamok versenyképességének növelésére irányuló törekvésekkel, ez kifejezetten jellemző az elmúlt évtized munkajogi jogalkotására is (irányelvek a munka-magánélet egyensúlyáról és a kiszámítható munkafeltételek megteremtéséről). E kontextusban a minimálbér-irányelv – feltéve, hogy az Európai Unió Bírósága nem semmisíti meg – kézzelfogható lépést jelenthet a szociális konvergencia irányába. Az előadás a tagállami végrehajtás főbb szempontjaival és feladataival zárult.
