„Egy ilyen helyzetben egy jelentős reálbér-növekedés, akár a minimálbér, akár az átlagkeresetek esetén, az öngyilkossággal lenne egyenlő” – ezt mondta a Világgazdaságnak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) főtitkára. Az utóbbi időben több kellemetlen gazdasági adat látott napvilágot, ami nem csak a költségvetésre vagy a vállalkozások kilátásaira nyomja rá a bélyeget, hanem a bérmegállapodásokra is.
Minimálbér-megállapodás: nagyobb már az eltérés, mint egy százalék
A tavaly novemberben létrejött megállapodás értelmében a minimálbér 2025. január elsejével 7, majd 2026-ban további 13, 2027-ben 14 százalékkal emelkedik. Az egyezségnek azonban van egy záradéka, amely lehetővé teszi, hogy a felek ismét újratárgyalják ezeket a számokat, ha a makromutatókban 1 százaléknál nagyobb eltérés van. Ezt
- a GDP-növekedés,
- az infláció
- és az átlagkeresetek növekedése alapján számolják ki.
Annak ellenére, hogy már rögtön az év elején felmerült az újratárgyalás lehetősége, és amit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nem látott indokoltnak, a miniszter egy konferencián hétfőn már óvatosabbon fogalmazott. Szerinte a szöveg szerint nincs szükség a megállapodás újratárgyalásra.
Ez a szöveg, de a közgazdaságtan mást mond: a GDP növekedésének lassulása és az infláció emelkedése nem jó a kkv-knak – ismerte el a miniszter, aki tehát finomított korábbi álláspontján. Rolek Ferenc úgy véli, 2026-ban a 13 százaléknál kisebb minimálbér-emelés lenne indokolt. Az igazi probléma szerinte, hogy nincsen jelentős növekedés, miközben infláció van, ez pedig a lehető legrosszabb kombináció, ami lehetséges a gazdaság számára.
„Számunkra is kérdéses, hogy újra kell-e tárgyalni. Az, hogy létrejön-e egy új megállapodás, az a feleken múlik” – ezt már Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke mondta lapunknak, aki hozzátette, korábban, amikor megnézték ezt az értéket, akkor nem volt jelentősége, mivel eleve úgy tervezték, hogy három negyedévnek el kell telnie, és csak ősszel térnek rá vissza. „Akkor pillanatnyilag nem volt aktuális” – fűzte hozzá.
Hogy közben mégis változás állhat be, az egyértelműen a makromutatók romlásának tudható be. Az első negyedéves lehangoló adatok alapján az idei GDP-növekedés és az infláció is szinte biztosan el fog térni a bérmegállapodás rögzített értékektől. A gazdaság bővülése ugyanis nem 3,5 százalékos lesz, hanem 1 és 1,5 százalék közötti, míg az infláció 3,5 százalék helyett 4,5 százalék körül alakulhat. Ez a két makroszám már most 1 százaléknál nagyobb eltérést mutat.
Palkovics Imre úgy látja, ha így marad, akkor az újratárgyalás aktuális lesz a minimálbér esetében. A garantált bérminimumról azonban, amely egyébként jóval több embert érint, nincsen szó a hároméves bérmegállapodásban, pusztán annyit tartalmaz, hogy idén 7 százalékkal emelkedik, tehát októberben már csak emiatt is le kell ülniük a szakszervezeteknek és a vállalkozóknak.
A szakszervezeteknek is az az érdeke, hogy újratárgyalják a megállapodást
Az újratárgyalás nem lehetőség, hanem kötelezettség – mondta lapunknak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője, aki külön hangsúlyozta, hogy ha tényleg fennáll ez az eltérés, akkor nekik újra kell tárgyalniuk a megállapodást.
Annál is inkább be vagyunk szorítva, mert ha nem tudunk eredményre jutni a tárgyalásokon, akkor az automatikus korrekciót kell végrehajtani. Ezt mindenki el akarja kerülni – szögezte le a szakszervezeti vezető, ugyanis a korrekció éppen azt jelentené, automatikusan csökkenteni kellene a jövő évi minimálbér-emelés mértékét. Mindenesetre október–november tájékán le fognak ülni, és tárgyalnak mind a minimálbérről, mind a garantált bérminimumról. Megjegyezte, hogy nem a mostani állapotot veszik figyelembe, hanem a három negyedév gazdasági adatait. „Legyünk bizakodók, bízzunk abban, hogy végre tényleg elindul valami felfelé a gazdasági mutatókban” – fűzte hozzá.
Veszélybe kerülhet az egymillió forintos bér?
Van egy másik szempont, amely miatt nehéz elképzelni, hogy a bérmegállapodástól eltérjenek a felek, ez pedig a bérpálya. A kormány határozott célja 2027–2028-ig elérje az egymillió forintot a bruttó átlagkereset Magyarországon, ehhez pedig a minimálbérnek ütemesen kell emelkednie a következő években. Talán ezért is mondta Nagy Márton, hogy nem kell félni a minimálbér emelésétől, ha ugyanis eléri a rendszeres átlagkereset 50 százalékát, az is csak legfeljebb minimális kockázatot jelent. Az erőltetett béremeléseket azzal indokolta, hogy a minimálbér alapján az utolsó előtti helyen van Magyarország, az effektív minimálbért alapul véve pedig a 19. az ország. Ugyanakkor azt is mondta, hogy ha az átlagbér nem emelkedik jövőre 10 százalékkal, akkor a minimálbér sem tud 13 százalékkal, csak kisebb mértékben.
Forrás:vg.hu