Törvényjavaslat címe: Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról

Rövid vélemény: A még elégséges szolgáltatás meghatározása jogalkotói feladat lehet ugyan (ezt sok esetben el is lehet fogadni), de az nem lehetséges (ennek alkotmányossága is vitatható), hogy ezt egyoldalúan átengedje a munkáltatónak. 

Bővebben:

Előzetes megjegyzés: Országos kiterjedésű sztrájkokat a személyszállítás területén egyedül a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet valósított meg (a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagszervezete) az elmúlt években, így véleményünk kifejezetten releváns a tárgykörben.

2012-ben rendkívül rigorózus sztrájkjogi szabályok léptek életbe a közösségi közlekedés területén az úgynevezett „még elégséges szolgáltatás” mértékének és feltételeinek jogszabályban történő megállapításával,[1] melynek nem teljesítéséhez a sztrájktörvény 2010. december 31-től hatályos módosítása óta a jogellenes sztrájk jogkövetkezménye is fűződik. A lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Ennek ellenére (vagy éppen ezzel együtt) is zajlottak munkabeszüntetések az elmúlt években a személyszállítási ágazatban, így cáfolni lehetett azt a „kánont”, hogy megszűnt Magyarországon a sztrájkjog gyakorlásának lehetősége.

A tervezet az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatások esetében szigorítaná tovább a szabályozást azzal, hogy a személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltató minden menetrendi évben sztrájkmenetrendet kell, hogy készítsen, amelyet a megrendelő hagy jóvá, s azt a sztrájk során szükséges leközlekedtetni.

Nem vitatjuk, hogy a sztrájkjog szabályozása során a törvényhozó felhatalmazással rendelkezik a korlátozásra, különösen az alapvető közszolgáltatások esetében. Értelemszerűen lehetnek olyan helyzetek, amelyek megkívánják a sztrájkjog keretek közé szorítását vagy akár tilalmát is, ilyenek az akut válsághelyzetek vagy olyan más alapjogok és alkotmányos értékek védelme, mellyel igazolhatók a változások. Ilyen erőteljes és megfelelően alátámasztott indokokat azonban sem a jogszabálytervezet szövegében, sem annak indokolásában nem látunk.

Álláspontunk szerint a lakossági – vitathatatlanul kiemelt – érdeket a hatályos szabályok így is már-már túlzott mértékben tartják tiszteletben a szektorban foglalkoztatott munkavállalók munkabeszüntetéshez fűződő jogával szemben. Arányos és a sztrájkjog lényeges tartalmát érintetlenül hagyó korlátozásról ugyanis csak abban az esetben beszélhetünk, ha a sztrájkjog funkciója a korlátozás mellett is megmarad. Az a sztrájk, amelynek nincs érdemi hatása a munkáltató működésére, amelynek során nem észlelhető a munkáltató működésében gyakorlatilag semmiféle változás, az nem tölti be funkcióját.

A módosító javaslat alapján a jelenleg meghatározott mértékek helyett a megrendelő egyoldalúan határozza meg a felsorolt esetekben a sztrájkmenetrendet, mindenféle objektív kritérium, az érintettek bevonása, esetleges véleményezési lehetősége nélkül.

Javaslataink az alábbiak:

  1. Kerüljön a tervezet (kritizált része) visszavonásra.
  2. Amennyiben az előterjesztő nem vonja vissza a javaslatot, javasoljuk, hogy egészüljön ki a jogszabály legalább azzal a joggyakorlás garanciális követelményeit megkívánó tartalommal – összhangban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyesülési szabadsággal foglalkozó bizottsága (CFA) által rögzített gyakorlattal –, hogy a korlátozások kialakításánál a szakszervezeteknek ugyanúgy részt kell venniük az ilyen szolgáltatás meghatározásában, mint a munkáltatóknak és a hatóságoknak. Jelesül azzal, hogy a sztrájkmenetrend tartalmának kialakítása során a kollektív szerződéskötési képességgel rendelkező szakszervezetekkel a közlekedési szolgáltató kötelező egyeztetést kell, hogy folytasson. Emellett az országos és a regionális személyszállítási közszolgáltatások esetén a megrendelt személyszállítási szolgáltatás mennyiségének minimális mértékét is tételes (százalékos) meghatározással szükséges rögzíteni, a helyi és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokhoz hasonlóan.

 

Dr. Szabó Imre Szilárd

ügyvezető alelnök, ügyvéd

Munkástanácsok Országos Szövetsége

 

[1] 2012. július 1-től hatályos a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény, melynek 39. §-a rendelkezik a még elégséges szolgáltatásról a személyszállítási szolgáltatások tekintetében.

Kép: Volán-sztrájk 2023. december 10-én és 11-én (Fotó: Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet/Facebook)