EnglishEnglishYoutubeYoutubeRSSRSSFacebookraFacebookra

Üzemi tanács/ Az új Munka törvénykönyve XX.fejezet

(235-269.§)

 Az üzemi tanács feladata a munkáltató döntéseiben való részvétel, működésének alapja a munkáltatók és munkavállalók együttműködése. A munkavállalók részvételi jogának gyakorlását a törvény a munkavállalók létszámához és a munkáltatói szervezet struktúrájához igazodóan több formában teszi lehetővé, amelynek alapján lehet:

-          üzemi megbízott

-          üzemi tanács

-          központi üzemi tanács

-          vállalatcsoport szintű üzemi tanács.

 Üzemi tanács létrehozatalának feltételei:

-          a munkáltatónál, vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél alakítható (önálló a telephely, ha vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogok tekintetében munkáltatói jogkörrel rendelkezik)

-          a munkavállalók létszáma (a választási bizottság megalakítását megelőző félévre számított átlagos létszám alapján) az ötven főt (üzemi megbízott esetén a tizenöt főt) meghaladja.

 Az üzemi tanács tagjainak száma:

 a)      100 fő munkavállaló esetén 3 fő

b)      101-300                             5

c)      301-500                             7

d)     501-1000                           9

e)      1001-2000                       11

f)       2001 fő felett                    13

Új üzemi tanácsot kell választani, ha a munkavállalók és az üzemi tanács tagjainak létszáma legalább hat hónapon át a munkavállalók létszámnövekedése miatt nincs összhangban.

 A központi és a vállalatszintű üzemi tanács tagjainak száma: legfeljebb 15 fő lehet.

 A megválasztott üzemi tanács megbízatásának időtartama:

 Öt év, amely a választási jegyzőkönyv közzétételét követő munkanapon kezdődik. Üzemi megállapodásban az öt éves időtartamtól el lehet térni. (267.§)

 Választásra jogosult munkavállalók:

-          mindenki, aki munkaviszonyban áll (függetlenül a munkaviszony tipikus vagy atipikus jellegétől, vagy annak időtartamától, s attól is, hogy szünetel-e a munkavégzési kötelezettség), de:

-          cselekvőképesnek kell lennie (cselekvőképtelen a 16. életévet be nem töltött munkavállaló és az, aki cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll)

-          legalább hat hónapja áll fenn munkaviszonya a munkáltatóval (kivétel az újonnan alakult munkáltató)

-          az adott telephelyen dolgozik (a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a telephelyet kell tekinteni, ahol a munkáját szokás szerint végzi. – 45.§ (3) bekezdés).

 A választásra jogosult munkavállalók egyúttal üzemi tanácstaggá meg is választhatóak, kivéve az aki,

  • munkáltatói jogot gyakorol - bármennyi idő óta. (Munkáltatói jogkörnek minősül e szempontból a munkaviszony létesítése és megszüntetése, valamint a kártérítési felelősség megállapítása). 
  • a vezető hozzátartozója
  • a választási bizottság tagja.

 E szabályoktól nem lehet eltérni.

 Az üzemi tanács választása

 Az üzemi tanácsoknak a törvényben meghatározott választási szabályaitól nem lehet eltérni.

 Az üzemi tanács választásának fő szerve: a választási bizottság.  A választásra és a választási bizottság feladatára, működésére a törvény csak a legszükségesebb garanciális szabályokat állapítja meg, fontos szabályozási szerepet hagyva magának a bizottságnak.

 A választási bizottság feladata:

- a választás előkészítése

-   a választás lebonyolítása és a

- a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása (pl. a választás időpontjának meghatározása, több telephelyen vagy/és többműszakos munkarendben dolgozó munkáltató esetén a választási időpontok összehangolása, a szavazási körzetek kijelölése, a szavazatszedő és számláló bizottságok kijelölése, a szavazási cédulák elkészítésének és tárolásának szabályozása, a szavazatszámlálás szabályainak meghatározása, a szavazatok tárolási szabályainak és a választási jegyzőkönyvek elkészítésének és megőrzése szabályainak meghatározása, a választási eredmények közzétételi helyének, időpontjának pontos meghatározása, stb.).

 Nem írja elő konkrétan, de nyilvánvalóan beletartozik a választási bizottság szabályozási jogkörébe a saját működésének szabályozása is (pl. ülések időpontja, vezetése, határozatképesség, szavazások rendje, az ülések dokumentálása, stb.).

 A választási bizottság létrehozása és tagjainak száma:

 a)      ha már működik üzemi tanács: a választási bizottságot az üzemi tanács hozza létre a választásra jogosult munkavállalók közül

b)      ha még nincs üzemi tanács: a munkavállalók hozzák létre.

 A törvény egyik esetben sem írja elő kötelezően a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek képviselőinek részvételét, de azt nem is zárja ki.

 Nem szabályozza a törvény a választási bizottságban részt vehető munkavállalók kiválasztásának szabályait sem, de felállít korlátokat.

 Nem lehet a választási bizottság tagja az, aki:

-          az üzemi tanács tagja

-          az üzemi tanács tagja, tehát jelölt kíván lenni (238.§ c) bekezdés).

    A törvény nem zárja ki, hogy a választási bizottságnak tagja legyen az a személy, aki munkáltatói jogokat gyakorol, erről maga az üzemi tanács, illetőleg ennek hiányában a munkavállalók dönthetnek.

 A választási bizottságot legkésőbb a választást megelőzően hatvan nappal kell létrehozni.  

 A választási bizottság létszáma: minimálisan három fő. A választási bizottságot felállító üzemi tanács, vagy ennek hiányában a munkavállalók azonban ennél több főben is megállapíthatják a választási bizottság létszámát. Ez esetben érdemes továbbra is páratlan számban meghatározni a létszámot a döntések megfelelő meghozatala érdekében. A választási bizottság tagja e tevékenységének ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Erre az időre távolléti díj illeti meg.

 A választási bizottság működése:

 A választási bizottság maga határozza meg a működését.

 A választási bizottság működésének időtartama a választási bizottság létrehozatalának időpontjától a választási jegyzőkönyv közzétételének napjáig tart. A választási bizottságot legkésőbb a választást hatvan nappal megelőzőn kell létrehozni. A létrehozatal időpontját és a választási bizottság tagjainak nevét – bár a törvény ezt nem határozza meg konkrétan - az üzemi tanácsnak (vagy ennek hiányában a bizottságot létrehozó munkavállalóknak) kell közölnie a munkáltatóval.

 A választási bizottság egyik legelső feladata: a választásra jogosult, illetve a választható munkavállalók nevének kérése a munkáltatótól. A munkáltató a névsort a kéréstől számított 5 napon belül köteles megküldeni a bizottságnak. A munkáltató által küldött adatokból a választásra jogosult és választható munkavállalók névsorát a választási bizottság állapítja meg és teszi közzé legkésőbb a választást megelőző ötvenedik napon. A közzététel a munkáltatónál szokásos és általában ismert módon kell, hogy történjen (18. § (2) bekezdés).

 Az üzemi tanács választásával és működésével kapcsolatos indokolt költségeket a munkáltató viseli. A költségekkel kapcsolatos vitában döntőbíró dönt, akinek döntése a felekre kötelező. A felek megállapodásának hiányában a döntőbírót a felek jelöltjei közül sorsolással kell kiválasztani. (293. § (3) bekezdés).

 A jelöltállítás szabályai:

Jelölteket állíthat:

-          a választásra jogosult munkavállalók legalább 10 %-a vagy ötven választásra jogosult munkavállaló (a jelölésre tehát csak a választásra jogosult munkavállalók nevének közzététele után kerülhet sor. A választás szabályszerűségét a választási bizottság ellenőrzi. A jelölés módját nem határozza meg a törvény, de ahhoz, hogy e jelölés és annak szabályszerűsége igazolható legyen, nyilvánvaló, hogy ehhez szükséges, hogy a jelölés írásban történjen, a jelölő munkavállalók neve is meg legyen jelölve azon. Mivel a választásra is telephelyenként kerül sor, s a választásra csak az adott telephelyen (részlegben) dolgozó munkavállalók jogosultak, ezért a jelölésre is csak az adott telephelyen dolgozó munkavállalók lehetnek jogosultak. A telephely feltüntetésének elmaradása azonban nem teheti érvénytelenné a jelölést, hiszen azt a választási bizottság is meg tudja állapítani a munkáltató által leadott adatokból.)

-          a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet. A törvény nem írja elő feltételként, hogy a szakszervezet csak a saját tagjai közül állíthatna jelöltet. Ennek oka az, hogy a szakszervezet reprezentativitása és kollektív szerződéskötési joga már nem függ az üzemi tanácsi választási eredményektől. A szakszervezet is azonban értelemszerűen csak az adott telephelyen dolgozó munkavállalók közül választhatja ki a jelöltjeit.

 A jelöltek száma:

 - a törvény csak a minimális számot állapítja meg: legalább annyi jelöltet kell állítani, ahány tag választható az üzemi tanácsba – ez az eredményes jelöltállítás feltétele

- a jelöltek száma felfelé nem korlátozott sem munkavállalói, sem pedig szakszervezeti jelöltállítás esetén.

 A jelöltek nyilvántartásba vétele és a jelöltlista elkészítése és közzététele:

 - a jelöltet a választási bizottság veszi nyilvántartásba és teszi közzé legalább harminc nappal a választást megelőzően

- a jelöltlistát a legalább a választást megelőző öt nappal teszi közzé a választási bizottság.

a választási bizottság készíti el

- ha eredménytelen a jelölés (a jelöltek száma nem éri el az üzemi tanács lehetséges tagjainak számát) – a jelöltállítási időszakot legfeljebb 15 nappal meg kell hosszabbítani.

- a jelöltlistán nem kell feltüntetni a jelölő (pl. szakszervezet) nevét

- a törvény nem írja elő a jelöltek listára kerülésének sorrendjét, vagy e sorrend felállításának feltételeit (pl. névsor) sem (nyilvánvaló azonban, hogy a jelöltlista nem lehet olyan, amely sértheti az egyenlő bánásmód elvét).

 A választás lebonyolítása

- minden választásra jogosult munkavállalónak egy szavazata van

- minden munkavállaló csak a munkavégzésének szokásos helye szerinti telephelyen (részlegben) szavazhat

- szavazni csak a jelöltekre lehet,

- a választás titkos és közvetlen szavazással történik, a választás időpontját és lebonyolításának részletes szabályait ezt meghaladóan a választási bizottság állapítja meg.

- a választásról a választási bizottságnak jegyzőkönyvet kell készítenie

- a választás eredményét a választási bizottság állapítja meg

- a választási jegyzőkönyvet a választási bizottság haladéktalanul közzéteszi.

 A választási jegyzőkönyv tartalma:

 A választási jegyzőkönyv kötelező tartalmát a törvény határozza meg, az üzemi megállapodás vagy maga a választási bizottság azonban más adatok feltüntetését is előírhatja.

 kötelező tartalom :

- a választásra jogosultak száma

- a szavazáson részt vevők száma

- a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok száma

- az egyes jelöltekre leadott szavazatok száma

- a megválasztott üzemi tanácstagok és póttagok neve

- a választással összefüggő esetleges vitás ügyet és az ezzel kapcsolatos döntést.

A választás érvényessége:

A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Az érvényesség megállapításánál a választásrjogosultak számából le lehet vonni (ha a választáson nem vettek részt) azokat a munkavállalókat, akik a választás időpontjában

- keresőképtelen betegek voltak vagy

- fizetés nélküli szabadságon voltak.

 Ha a választáson nem vett részt a választásra jogosult munkavállalók több mint a fele, akkor a választás érvénytelen. Ebben az esetben meg kell ismételni a választást. A megismételt választást az érvénytelen választás időpontjától számított legalább 30 és legfeljebb 90 napon belül kell megtartani. Az érvénytelenség miatt megismételt választást megelőzően új jelöltek már nem állíthatóak. A megismételt választás érvényességéhez elég, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada vesz részt. Ha a megismételt választás is érvénytelen, akkor újabb választást csak legkorábban egy év múlva lehet újból tartani.

 A választás eredményessége:

üzemi tanács megválasztásához nemcsak az szükséges, hogy a választás érvényes legyen, hanem az is, hogy eredményes legyen. A választás akkor tekinthető eredményesnek, ha legalább annyi jelöltet választanak meg érvényesen, ahány tagja az üzemi tanácsnak kell, hogy legyen.

 Tagok és póttagok

 Megválasztott üzemi tanácsi tagnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a leadott szavazatok harminc százalékát megszerezte. Szavazategyenlőség esetén a munkáltatóval fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni. Azok a jelöltek, akik legalább húsz százalékát szerezték meg a leadott szavazatoknak, póttagok lesznek. A póttagok, ha egy üzemi tanácstag tagsága megszűnik, a szavazatok sorrendjében kerülhetnek be az üzemi tanácsba. Nincs jelentősége ebből a szempontból annak, hogy a kiesett üzemi tanácsi tag és a póttag szakszervezeti vagy munkavállalói jelölt volt-e.

 Az eredményes szavazás feltétele, hogy

- a választók érvényes szavazatot adjanak le és

- annyi jelölt érje el a leadott szavazatok legalább harminc százalékát, ahány tagja lehet az üzemi tanácsnak.

 Ha eredménytelen a választás (mert nem állnak fenn a fenti feltételek), a választáson legalább 30 %-ot elért jelöltek megválasztott üzemi tanácsi tagnak tekintendők, s a fennmaradó helyre, illetve helyekre kell harminc napon belül új választást tartani. Az eredménytelenség miatt tartott új üzemi tanácsi választást megelőző tizenötödik napig új jelöltek is állíthatók. Az eredménytelenség miatt megismételt választáson is azok a jelöltek válhatnak üzemi tanácsi taggá, akik a legtöbb szavazatot kapták, de megkapták a leadott szavazatok legalább harminc százalékát. Póttag pedig már az a jelölt is lehet, aki a szavazatok legalább tizenöt százalékát kapták meg.

 A választás szabálytalansága miatti viták

A jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményének megállapításával kapcsolatos szabálytalanságok miatt a munkavállaló, a munkáltató, továbbá a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet bírósághoz fordulhat (külön előzetes egyeztetés nélkül).

 A bírósághoz fordulás időpontja öt (naptári) nap (289.§), ennek pontos kezdetét azonban nem állapítja meg a törvény. Az öt napos időtartam – feltehetőleg – a szabálytalanság elkövetésétől illetve ismertté válásától (választási jegyzőkönyv közzététele) számítandó. A határidő jogvesztő, ezért ha eltelik, nem lehet jogvitát kezdeményezni, s a határidő elmulasztását nem lehet kimenteni. A vitában a bíróság tizenöt napon belül, nemperes eljárásban határoz. A határozat ellen a közlésétől számított öt (naptári) napon belül fellebbezésnek van helye. A másodfokú bíróságnak is tizenöt napon belül kell meghozni a határozatát.

A bíróság megsemmisíti a választás eredményét, ha az eljárási szabályok lényeges megsértését állapítja meg. A bíróság akkor tekintheti lényegesnek a szabálytalanságot, ha az a választás eredményét befolyásolta. A bírósághoz forduló félnek kell azt valószínűsítenie, hogy az adott szabálytalanság befolyásolta a választás eredményét. (Ilyen bírósági vitának azonban csak az üzemi tanácsi választások esetén van helye. Mivel a központi és a vállalatszintű üzemi tanács nem választással, hanem delegálással jön létre, ezért ezek esetében nem lehet e rendelkezés alapján bírósághoz fordulni.)

A választási eljárás legfontosabb időpontjai:

  A választásra jogosultak                                          Jelöltlista közzé-

                          nevének közzététele                                                tétele (- 5. nap)

                         (- 50. nap)                                          

                                                                        

X__________________X_______________________X______________X_____X

 

A választási bizottság                                        Jelöltek nyilvántartásba                  Választás

felállítása (-60.nap).                                          vétele és közzététele                       napja.                                                  

                                                                        (-30. nap, szükség esetén

                                                                    + 15 nap)

 Az üzemi tanács működése, a munkaidő-kedvezmény és a munkajogi védelem alkalmazása

Az üzemi tanács megbízatásának kezdete a választási jegyzőkönyv közzétételét követő első munkanap (244.§ (4) bekezdés). Ettől nem lehet eltérni üzemi megállapodásban sem.
Az üzemi tanács a megválasztását követő tizenöt napon belül kell, hogy először összeüljön, s első ülésén a tagjai közül elnököt választ. Az üzemi tanács ülésein a tagok csak személyesen vehetnek részt, ennek értelmében a tagok sem egymást, sem az üzemi tanács póttagját, sem pedig más személyt nem hatalmazhatnak fel arra, hogy őket az üzemi tanács ülésén, döntésében, vagy egyébként a munkájában képviseljék.

 Az üzemi tanács működésének szabályait ügyrendje állapítja meg. A törvény semmilyen szabályt nem határoz meg konkrétan, így az határozatképesség és határozathozatal szabályait, vagy éppen az elnök jogkörét sem. Az üzemi tanács hatékony és jogszerű működése szempontjából ezért kiemelkedő jelentősége van az ügyrendnek. A későbbi viták elkerülésére ezért célszerű, hogy az üzemi tanács az ügyrendjét már a megalakulást követő első ülésén meghozza. Célszerű emellett a munkáltatóval kötendő üzemi megállapodásban pontosan szabályozni különösen az elnök jogkörét a munkáltatói információk, dokumentumok, nyilatkozatok, stb. átvételében.

 Az üzemi tanács működésének indokolt költségét a munkáltató köteles fedezni (236. § (4) bekezdés). Vita esetén döntőbíró eljárása kötelező (293. § (2) bekezdés).

 Az üzemi tanács jogosult a tevékenységéről tájékoztatni a munkavállalókat az üzemi megállapodásban meghatározott módon.

 Az üzemi tanács tagjait feladataik ellátásához munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidő-kedvezmény mértéke az elnök esetében a beosztása szerinti havi munkaideje tizenöt százaléka, a tagok esetében a beosztás szerinti havi munkaidejük tíz százaléka. A munkaidő-kedvezmény mértéke nem vonható össze, s így a tagok részére járó munkaidő-kedvezmény nem is adható át az elnöknek. A kedvezmény nem vihető át a következő hónapra. Igénybevételét – az előre nem látható és halasztást nem tűrő, valamint a rendkívül indokolt esetek kivételével – legalább öt nappal korábban be kell jelenteni. A törvény nem mondja ki, hogy ebbe a munkaidő-kedvezménybe a munkáltatóval való konzultáció ideje nem számít bele. Üzemi megállapodással azonban el lehet térni a törvényben meghatározott munkaidő-kedvezmény szabályoktól.

A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A törvény nem biztosítja az ezernél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknál az üzemi tanács elnökének külön díjazását, de üzemi megállapodásban erről is lehet rendelkezni.

 Jelentős mértékben korlátozza a törvény az üzemi tanács tagjainak munkajogi védelmét, mivel a védelem a törvény alapján csak az üzemi tanács elnökét illeti meg, a tagokat nem. Az üzemi megállapodás az ő részükre is biztosíthat védelmet. Az üzemi tanács egyetértése szükséges az üzemi tanács elnöke

-          munkaviszonyának munkáltatói felmondással történő megszüntetéséhez és

-          a munkaszerződésétől átmenetileg eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál (53.§) való foglalkoztatásához.

Az üzemi tanács ezekkel a tervezett munkáltatói intézkedésekkel kapcsolatban azok átvételétől számított nyolc napon belül közli írásban az álláspontját. Egyet nem értése esetén ezt meg kell indokolnia. Ha az üzemi tanács ezt a határidőt elmulasztja, úgy kell tekinteni, hogy az intézkedéssel egyetért.

Ha az üzemi tanács elnökét egyúttal megilleti a szakszervezeti tisztségviselőkre vonatkozó munkajogi védelem is (273.§), akkor üzemi tanácsi elnöki minőségében már nem kell alkalmazni a védelmi szabályokat.

 Az üzemi tanács feladata és jogai

 A törvény miközben több új jogot is biztosít az üzemi tanácsnak, alapvetően mégis csökkenti az üzemi tanács működésének, jelentőségének súlyát a jogai érvényesítésének kisebb lehetősége következtében.

 Új feladata az üzemi tanácsnak a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának figyelemmel kísérése, amely feladatot a törvény indokolása az üzemi tanácsok általános feladataként határoz meg a vezetői döntésekben való részvétel mellett. A munkaviszonyra vonatkozó szabályok érvényesülésének figyelemmel kíséréséhez azonban semmilyen intézkedési lehetőség, jogkör nem társul, miközben a törvény megszünteti a szakszervezetek ezzel kapcsolatos ellenőrzési és hatósági eljárás-kezdeményezési jogát. Az üzemi tanács a hatósági eljárásokban nem rendelkezik eljárási jogképességgel, így a szabálytalanságok észlelése során üzemi tanácsként nem tud eljárást kezdeményezni, erre legfeljebb a tagjai, mint állampolgárok jogosultak olyan esetekben, amikor a hatóság bejelentésre is indíthat vizsgálatot. A törvény indokolása

Az üzemi tanács jogai a következő csoportokba sorolhatóak:

a)      tájékoztatáshoz való jog a munkáltatótól

b)      közös döntési jog (a korábbi együttdöntési jog alapján)

c)      véleményezési jog

d)     konzultációs jog és

e)      tárgyalási jog

f)       munkavállalók tájékoztatásának joga

 A törvény ezeket a jogokat minimális jogként szabályozza, amelyeknek a köre az üzemi megállapodásban bővíthető, korlátozni azokat nem lehet (267.§ (6)bekezdés).

 a)      Az üzemi tanácstájékoztatáshoz való joga egyrészt általános, másrészt konkrét kérdésekre terjed ki. Általánosságban kérhet tájékoztatást az üzemi tanács a munkáltatótól minden olyan kérdésben, ami a feladatai ellátásához szükséges. Ezekben az esetekben, az ok megjelölése mellett, tárgyalást is kérhet a munkáltatótól, aki ezt nem utasíthatja el. Ennek határidejét azonban a törvény nem határozza meg. Ez a jog kötődik a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának figyelemmel kíséréséhez.

     A munkáltató konkrét tájékoztatási kötelezettsége kiterjed

-          félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekre, a munkabérek változására, a bérfizetéssel összefüggő likviditásra, a foglalkoztatás jellemzőire, a munkaidő felhasználása, a munkafeltételek jellemzőire, továbbá a munkáltatónál távmunkát végző, valamint a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók számára és munkakörük megnevezésére (262. § (3) bekezdés), továbbá

-          a munkáltató személyében bekövetkező változásokkal kapcsolatos kérdésekre

-          a csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatos intézkedésre (72. §).

 A munkáltató tájékoztatási kötelezettségénél figyelembe kell venni e kötelezettség korlátait tartalmazó általános rendelkezéseket is (234. §).

 b)      Az üzemi tanácsot a munkáltatóval közös döntés joga illeti meg a jóléti célú pénzeszközök felhasználására. Ez a korábbi ún. együttdöntési jog részben erősebb lett, hiszen már nem korlátozódik a kollektív szerződésben meghatározott pénzeszközökre, másrészt viszont szűkült is, hiszen e jog már nem fog kiterjedni a jóléti célú intézmények és ingóságok hasznosítására, ami fontos jogosítványa volt az üzemi tanácsoknak. A munkáltató és az üzemi tanács közös döntési körébe tartozó kérdésekben megállapodás hiányában döntőbíró dönt (293. § (2) bekezdés).

c)      Az üzemi tanács véleményezési jogköre a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetére terjed ki, amelynek keretében a munkáltató e döntések meghozatalát megelőzően 15 nappal köteles az üzemi tanács véleményének beszerzésére. A véleményezési jogkörbe tartozó kérdéseket a 264.§ (2) bekezdése sorolja fel, amelyek között új a munkarend meghatározása, a munka díjazása elveinek meghatározás, a munkáltató működésével összefüggő környezetvédelmi intézkedés, valamint a családi élet és a munkatevékenység összehangolására vonatkozó intézkedések tervezete.

Az üzemi tanács véleményezési jogának megsértése esetén azonban már nem kérhető a munkáltató intézkedésének érvénytelenítése, a bírósági döntés csak a jogsértés megállapítására korlátozódhat, valódi szankciót tehát nem tartalmaz a törvény. Üzemi megállapodás előírhat ilyen szankciót.

Az üzemi megállapodás további intézkedésekhez is előírhatja az üzemi tanács előzetes véleménynyilvánítási jogát, s a megállapodás szabályozhatja a munkáltató véleményadási kötelezettsége teljesítésének részletes szabályait is.

d)     Az üzemi tanács konzultációhoz való jogát a munkaügyi kapcsolatokról szóló általános rendelkezések szabályozzák (233. §), az azonban nem világos, hogy ez a jog mely munkáltatói intézkedések esetében illeti meg az üzemi tanácsot. Álláspontunk esetében a véleményezési jog körébe tartozó intézkedések esetében joga van az üzemi tanácsnak konzultációt kérni, amely azzal jár, hogy a munkáltató a konzultáció tartama alatt, de legalább a konzultáció kezdeményezésének időpontjától számított hét napig nem hajthatja még végre a tervezett intézkedését (233. § (3) bekezdés).

e)      Tárgyalási jognak nevezi a törvény a csoportos létszámcsökkentés és a munkáltató személyében bekövetkező változások esetén a munkáltató és az üzemi tanács között kötelezően folytatandó párbeszédet. Tartalmát tekintve azonban e jogra is alkalmazandóak a konzultációs kötelezettségre vonatkozó általános szabályok (233. § (2) bekezdés). (Az üzemi tanácsot e kérdésben megillető konkrét tárgyalási jog tartalmát lásd az adott intézmények tárgyalásánál.)

f)     Az üzemi tanács joga, hogy félévente tájékoztassa a munkavállalókat a saját tevékenységéről. E tájékoztatás módja a munkáltatónál szokásos és ismert módon történhet (18.§). Üzemi megállapodás eltérhet ettől a rendelkezéstől, de nem korlátozhatja az üzemi tanács e jogát, azaz az eltérés csak a munkavállalók javára történhet e kérdésben.

 Az üzemi tanács magatartása sztrájk esetén 

Az üzemi tanács nem szervezhet sztrájkot, nem támogathatja, de nem is akadályozhatja azt, azaz a sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köteles. Az üzemi tanács tagjai azonban részt vehetnek a sztrájkban, ennek idejére azonban e tag megbízatása a sztrájk idejére szünetel, tehát nem vehet részt az üzemi tanács tevékenységében, de maga az üzemi tanács működhet a sztrájk ideje alatt is, ha a nem sztrájkoló tagok létszáma ezt – az üzemi tanács saját ügyrendjében szabályozott - határozatképesség szempontjából lehetővé teszi. 

Az üzemi megállapodás

 Az egyik legjelentősebb változás a törvényben az üzemi megállapodás új szerepe. Üzemi megállapodást a munkáltató és az üzemi tanács köthet egymással, kötése tehát nem kötelező.

Az üzemi megállapodás időbeli hatálya: csak határozott időre köthető, legfeljebb az üzemi tanács megbízatásának időtartamára. Az üzemi megállapodás hatálya tehát automatikusan megszűnik az abban megjelölt határidő lejártával, legkésőbb azonban az üzemi tanács megszűnésével. Megszüntethető az üzemi megállapodás ezen időpontok előtt is felmondással. A felmondás jogát akár a munkáltató, akár az üzemi tanács gyakorolhatja, indokolni nem kell. A felmondási idő három hónap. Ezektől az előírásoktól maga az üzemi megállapodás sem térhet el.

Az üzemi megállapodás tartalma ( az üzemi megállapodás két típusa):

a)       Az üzemi megállapodás elsődleges célja az üzemi tanácsra vonatkozó törvényi rendelkezések végrehajtásának, s a felek együttműködésének előmozdítása.

 b)       Bizonyos feltételek esetén szabályozhatja a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket – a munkabérek (XII. Fejezet) kivételével.- „kvázi kollektív szerződés”. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy bizonyos esetekben az üzemi megállapodás a kollektív szerződés tárgykörébe tartozó kérdéseket is szabályozhat, s irányadóak rá a kollektív szerződésre vonatkozó előírások (pl. írásba kell foglalkozni, a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden munkavállalóra alkalmazni kell, a kihirdetéssel lép hatályba, három hónapos felmondási idővel felmondható – 268.§ (4) bekezdés). Ennek azonban szigorú feltételei vannak annak érdekében, hogy ne korlátozhassa a szakszervezetek szerepét, jogait. Üzemi megállapodás a munkaviszonyra vonatkozó kérdéseket csak akkor szabályozhatja, (ilyen tartalmú megállapodás tehát csak akkor köthető), ha

-          a munkáltató nem tartozik általa kötött kollektív szerződés hatálya alá (pl. ágazati párbeszéd bizottságban kötött kollektív szerződés), vagy

-          a munkáltatónál nincs kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezet (nem az számít tehát, hogy a munkáltatónál kötöttek-e is kollektív szerződést, hanem az, hogy működik-e egyáltalán kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezet a munkáltatónál, függetlenül attól, hogy tudtak-e egymással kollektív szerződést kötni vagy sem).

-          az üzemi megállapodás ebben az esetben sem szabályozhat munkabérrel összefüggő kérdéseket.

-          Az üzemi megállapodásnak a munkaviszonyt szabályozó részeinek hatálya abban az esetben szűnik meg, ha

  a munkáltatónál hatályba lép egy általa kötött kollektív szerződés (bármely szinten, tehát akár ágazati, akár munkáltatói szinten köti a munkáltató a kollektív szerződést), e kollektív szerződés hatályba lépésével egy időben, valamint akkor is, ha

= a munkáltatónál egy szakszervezet bejelenti, hogy kollektív szerződés kötésére jogosulttá vált (taglétszáma eléri a munkavállalók létszámának legalább tíz százalékát – 276. § (2) bekezdés), e bejelentéstől számított hat hónap múlva, továbbá abban az esetben, ha

= megszűnik az üzemi tanács (a lemondás, a visszahívás és a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, valamint a választási eredményeknek a bíróság általi megszüntetetésének kivételével), ebben az esetben is ettől számított hat hónap múlva.

 Az üzemi megállapodás mindkét típusa munkaviszonyra vonatkozó szabálynak minősül (13.§), vagyis a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő kérdések szabályozásában jogforrásnak minősülnek. Ennek alapján az üzemi megállapodás mindkét típusában foglalt rendelkezések megszegése esetén bírósághoz lehet fordulni az üzemi megállapodásban foglalt igények (munkajogi igények) érvényesítésére (285. §), vagy a törvényben meghatározott igények fizetési felszólítással érvényesíthetőek (285. § (2) bekezdés).

 Az üzemi megállapodás megkötése érdekében kollektív munkaügyi vita (érdekvita - 291-293.§) is kezdeményezhető.

 Az üzemi tanács megszűnése

Az üzemi tanács megszűnik, ha

-          a munkáltató jogutód nélkül megszűnik

-          megszűnik a telephely önálló telephelynek minősülése

-          lejárt a tanács megbízatási ideje

-          lemond

-          visszahívják (szavazással – 253.§, ilyen indítvány egy éven belül újból nem tehető)

-          tagjainak száma több mint egyharmaddal csökkent

-          a munkavállalók létszáma ötven fő alá vagy legalább kétharmaddal csökkent

-          a bíróság az üzemi tanácsi választási eredményt megsemmisíti

-          a törvényben meghatározott egyéb esetben.

  Bizonyos esetekben továbbél a már megszűnt üzemi tanács megbizatása fennmarad az új üzemi tanács megválasztásáig, legfeljebb azonban a megszűnéstől származó három hónapig

-          a telephely önállóságának megszűnése

-          a tanács megbízatási idejének lejárta

-          a tagok számának több mint egyharmaddal való csökkenése (a póttagok behívása után) és

-          a munkavállalók létszámának ötven fő alá vagy legalább kétharmaddal csökkenése esetén.

E rendelkezés célja a munkavállalói részvételi jogok gyakorlása folyamatosságának biztosítása. Ezekben az esetben az üzemi megállapodás hatálya is fennmarad.

 Az üzemi tanács tagja megbízatásának megszűnése

 Az üzemi tanács tagjának megbízatása megszűnik, ha

-          megszűnik a tag munkaviszonya

-          megszűnik az üzemi tanács

-          lemondással

-          visszahívással (szavazással – 256.§)

-          megszűnik az üzemi tanácsi tagságra választásra való jogosultság (pl. vezető hozzátartozója, vagy munkáltatói jogkör gyakorló lesz).

 A tag megbízatásának megszűnése esetén egy póttagot kell behívni. A póttagok közül a megszerzett szavazatok számának megfelelő sorrendben kell a póttagokat behívni. Nincs tehát jelentősége annak, hogy ki jelölte a póttagot.

 Gazdasági egységek összevonása, szétválasztása, munkáltató személyében bekövetkező változás

 A szabályozás célja, hogy a munkáltató szervezeti változása esetén e változás befejeződéséig is fenntartsa a munkavállalók képviseletének, részvételi jogainak folyamatosságát, s rövid időn belül megalakulhasson a megfelelő számú és létszámú képviselő testület.  A változás ideje alatt a már meglévő képviseleti testület jogállása változatlan és jogaikat is változatlan feltételekkel gyakorolják. Az üzemi tanács elnökének védelmi jogai is fennmaradnak. (Ezek a rendelkezések a 2001/23/EK irányelven alapulnak.)

a)      Összevonás esetén:

-          ha az összevont egységek mindegyikében működik üzemi tanács – három hónapon belül új közös üzemi tanácsot kell választani

-          ha csak az egyik egységben működik üzemi tanács – ki kell egészíteni a taglétszámot az üzemi tanáccsal nem rendelkező egységből választott taggal.

b)      Szétválás esetén: a szétválást követő három hónapon belül az új egységeknél választást kell tartani,

c)      a munkáltató személyében bekövetkező változás esetében pedig az a) vagy b) pont szerint kell eljárni a helyzetnek megfelelően.

 Központi és vállalati szintű üzemi tanács

Központi üzemi tanács akkor hozható létre, ha egy munkáltató több önálló telephelyén (236. § (2) bekezdés) került sor üzemi tanácsok megválasztására. Az üzemi tanácsok központi üzemi tanácsot hozhatnak létre oly módon, hogy az egyes üzemi tanácsok a tagjaik közül képviselőt delegálnak a központi üzemi tanácsba. A központi üzemi tanács tagjainak létszáma 15 fő lehet. A központi üzemi tanács jogai azonosak az üzemi tanács jogaival. A delegálás szabályait üzemi megállapodásban meg lehet állapítani

 Vállalati szintű üzemi tanácsot központi üzemi tanácsok, ezek hiányában üzemi tanácsok hozhatnak létre. Vállalati szintű üzemi tanács olyan cégnél hozható létre, amely a gazdasági társaságokról szóló törvény (2006. évi IV. törvény – Gt. - 55.-56. §) szerinti elismert vagy tényleges vállalatcsoportnak minősül. A vállalatcsoport sajátos döntéshozatali struktúrát jelent, amelyben az ellenőrző és az ellenőrzött társaságok között ún. „uralmi szerződés” jön létre, amely szabályozza e társaságok üzleti együttműködési módját és az ennek során születő döntések megosztását az egyes társaságok között. A vállalati szintű üzemi tanács létrehozatala azt a célt szolgálja, hogy a munkavállalók részvételi jogai gyakorlásának szintje igazodhasson a döntések születésének valódi szintjeihez.

 A központi és a vállalati szintű üzemi tanácsok megalakítása is a tagok delegálásával történik a delegáló üzemi tanács tagjai közül. A vállalatcsoporton belül az egyes üzemi tanácsok közötti együttműködés szabályait a vállalatszintű üzemi tanács és a munkavállalókra vonatkozó döntések meghozatalára jogosult üzemi tanács közösen állapítja meg. A különböző szintű üzemi tanácsok között nincs hierarchikus kapcsolat, a felsőbb szintű nem utasíthatja az alsóbb szintű üzemi tanácsokat.

 Európai Üzemi Tanács

 Az Európai Üzemi Tanácsra vonatkozó szabályokat az EU módosított 2009/38/EK irányelv alapján a 2003. évi XXI. sz. törvény tartalmazza.

 

 

125 éves a Rerum novarum
Varga Mihály Áder János köztársasági elnök megbízásából a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést adott át Palkovics Imrének

Munkavállalók Világa

Páratlan héten: kedd: 20.30
ismétlés:péntek: 22:30, hétfő: 11:00, kedd:17:30

Jogi segítség a munka világában - Echo Tv

moszpiktocart

MOSZ kártya kedvezményekKattintson a kártyán levő logókra

Euro Discount Club VODAFONE OTPBank [...]

Jogpont

Jogpontok_logoINGYENESEN HÍVHATÓ TELEFONSZÁM:

06 80 77 88 00

ÜGYFÉLFOGADÁS: Hétfő :8 - 20h-ig Kedd: 11 - 20h-ig Szerda: 11-19h-ig Csütörtök: 11-19h-ig Péntek: 8-19h-ig

Belépés a szakszervezetbe

Feliratkozás hírlevelünkre

Ha gmailt használ és fontosak vagyunk az Ön számára, kérjük "csillagozza" be hírlevelünket a "Beérkező leveleknél"

Regisztráljon és kérdezzen!

A jogász válaszol

Tisztelt Munkástanácsok!

 2013.év elejétől a munkáltatóm ledolgoztatja a reggeli (munkaközi szünet) idejét (napi 20 perc)....