350 lengyel szervezet hívására 9 busznyi magyar civil indult a függetlenségi nap ünnepi eseményeire Krakkóba.

A Munkástanácsok Országos Szövetségével együtt félezer magyar indult a hétvégén Krakkóba, hogy részt vegyen a lengyel függetlenségi nap eseményein. A lengyel–magyar barátság folyamatos erősítése céljából Zalaegerszegről, Miskolcról, illetve Budapestről 9 busz indult Krakkóba a lengyel függetlenségi nap tiszteletére.

Csizmadia László, a békemenet főszervezője, a CÖF elnöke a lengyel út főszervezője elmondta: a keresztényi gyökerek Európában leginkább a magyarok és a lengyelek szívében, lelkében van meg, ezt fontos megőrizni és a jövő Európai Uniója felé közösen közvetíteni. Hangsúlyozta a közös Európa fontosságát, hozzátéve, hogy az egyenrangú nemzetek Európáját szeretnék megvalósítani. A Munkástanácsok országos Szövetsége a CÖF szervezésében  immár harmadik éve vesz részt a függetlenségi napi eseményeken.

A Munkástanácsok képviselői vasárnap délután érkeztek Krakkóba, ahol a székesegyházban misén vettek részt, majd megkoszorúzták a több mint 20 ezer halottat követelő második világháborús katyni mészárlás emlékművét, és megemlékeztek a néhány évvel ezelőtti szmolenszki repülőgép-szerencsétlenség áldozatairól, ahol a lengyel állami vezetés jelentős része életét vesztette.
Vasárnap este magyar és lengyel irodalmi műveket hallgattak a résztvevők. Hétfőn a magyar delegáció közösen vonult a lengyel meghívóinkkal, majd egy újabb misén vettek részt. A főünnepség Krakkó főterén volt, ahová több 10 ezer résztvevővel vonultunk békés hangulatban át a városon, egészen Krakkó csodálatos főteréig. Este pedig a 2 napos rendezvénysorozat főeseménye következett, részvétel Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság Párt elnökének ünnepi beszédén, amit követően felszólalt Csizmadia László is.

Konrad Sutarsky, a Budapesti Lengyelség Múzeumának igazgatója a vasárnapi indulás előtt elmondta, hogy több magyarországi lengyel is elutazik Krakkóba, hiszen fontos, hogy a két nép barátságát újra és újra megerősítsék az újabb nemzedékek is. Oláh János, a Fokusz Egyesület elnöke arra emlékeztetett, hogy a magyar–lengyel kulturális, irodalmi kapcsolatoknak is nagy múltja van. A magyar és lengyel lélek rokon, ami a történelemből gyökerező „érzület” – tette hozzá.

A lengyel külügyminiszter egyebek között azt kérte júliusban diplomatáitól, hogy „védjék meg a magyar partnereket az igazságtalan támadásoktól”

Bayer Zsolt, a Magyar Hírlap főmunkatársa felidézte, hogy 1918. november 11-én nyerték vissza a lengyelek állami létüket és függetlenségüket. Beszélt a Szovjet-Oroszország elleni lengyel háború és a második világháború során tapasztalt lengyel–magyar együttműködésről is. Mint elmondta: azokért az évszázadokért mennek oda, amelyeket együtt vittek véghez.Megfogalmazása szerint: ha a közép- és kelet európai népek össze tudnak fogni, akkor képesek lesznek ellenállni a nyugatról érkező gazdasági gyarmatosításnak, így vonva analógiát a régió országainak XX. századi szabadságküzdelme és a jelenlegi célok között. Pusztán meggyőződésből és szeretetből mennek oda – tette hozzá.