Szokatlanul keménynek ígérkeznek a jövő évi minimálbérről szóló egyeztetések

2022-09-16T13:22:31+02:002022. szeptember 16.|
image_pdfimage_print
Szeptember második felében ismét összeül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, hogy megkezdődjenek az érdemi egyeztetések a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum mértékéről. Az idei bértárgyalásokat beárnyékolják a gazdasági nehézségek, emiatt a korábbiaknál élesebb vitákra lehet számítani.

Szokatlanul kemény csaták várhatók az idei minimálbér-tárgyalásokon – erről Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője beszélt a VG-nek. Szeptember második felében hivatalosan is megkezdődnek a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében, ahol a korábbiaknál nehezebb megegyezésre van kilátás. Míg a szakszervezetek a magas infláció miatt igyekeznek minél nagyobb emelést kiharcolni, addig a munkáltatói oldal a vállalatokra nehezedő egyre súlyosabb energiaárak mellett a lassuló gazdasági növekedésre alapozva háríthatja el a munkavállalók követeléseit. Hiába jár le az idén a 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodás, a korábbi tervekkel ellentétben most szinte képtelenség hosszú távra tervezni, így 2023-ra csak egyéves bérmegállapodást kötnének a szociális partnerek.

Az energiaárak, a háború viszonyok és a szankciók miatt a munkáltatók számára is kiszámíthatatlan a jelenlegi gazdasági helyzet, ehhez képest a 2008-as válság időszaka is kiszámíthatóbbnak tűnt.

– mondta a szakszervezeti vezető, majd hozzátette, hogy időszerű lenne elgondolkodni egy újabb megállapodáson, de szerinte „ez biztosan nem a 2023-as év lesz”, most ugyanis a jövő évre kell koncentrálni, és csak ezt követően jöhet szóba egy újabb hosszú távú megállapodást. Oldalálláspontot még nem alakítottak ki a szakszervezetek, de annyit azért elárult a Liga vezetője, a minimális elvárás, hogy a reálértéküket őrizzék meg jövőre a kötelező legkisebb munkabérek. A fő kérdés az infláció mértéke, amely az eddigi becslések szerint szinte biztosan átlépi 10 százalékos határt, de a 15-20 százalék is felmerült, így várhatóan ebben a tartományban lehet a szakszervezetek követelése. Mészáros Melinda szerint meg kell várni a harmadik negyedéves adatokat és a következő időszak várakozásait, és csak utána lehet konkrét számokról beszélni, de hangsúlyozta, tisztában vannak azzal, hogy sok munkáltatónál a magas energiaárak miatt a termelés-visszafogás mellett létszámcsökkentés is szóba került.

Ugyanakkor ennek konkrét jeleit még nem látják, ahogy olyanról sem tudnak, hogy a vállalatok nagyobb létszámleépítést végrehajtottak vagy legalábbis terveztek volna ebben a nehéz helyzetben.

Az első pillanattól kezdve világos volt, hogy szó sincs egységes európai minimálbérről

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a VG-nek elmondta, fordulópontot jelenthet az idei minimálbér-tárgyalásokon, hogy az Európai Parlament a héten elfogadta az uniós minimálbérre vonatkozó irányelvet, amely nem kötelező érvényű egyik országra sem, ennek ellenére a benne lévő ajánlások alapján fogalmazták meg javaslatukat a szociális partnerek felé, így a jövőben egy képlet alapján határoznák meg a minimálbér összegét. Ennek egyik pontja a reálérték megőrzése, tehát az infláció, a másik tétel, amihez igazodni kell, a GDP növekedése. Palkovics Imre szerint ezeknek az alapelveknek az elfogadására van készség a munkáltatói oldal részéről.

Mészáros Melinda jelezte, hogy olyan képletet egyik oldal sem támogat, amely valamilyen automatizmus alapján állapítaná meg a mindenkori minimálbér mértékét, mivel az eddigi tapasztalatok alapján ezek egyáltalán nem voltak sikeresek. Sőt, az említett uniós irányelvnek is ellentmondana egy ilyen rendszer, amely kiiktatná a szociális partnerek közötti egyeztetéseket. A Liga vezetője azt is hangsúlyozta, az uniós minimálbér fogalma megtévesztő.

Az első pillanattól kezdve világos volt, hogy szó sincs egységes európai minimálbérről

– figyelmeztetett a szakszervezeti vezető, aki szerint akkora szórás van például a bolgár és a luxemburgi minimálbér között, ami áthidalhatatlan, tehát ettől az irányelvtől a magyar minimálbér nem lesz magasabb. Ráadásul a hazai modellnek megfeleltethető szabályokat tartalmaz, például elvárja az adott tagállamtól, hogy bizonyos módszertan alapján a szociális partnerek bevonásával állapítsák meg a minimálbért, és ez Magyarországon 2012 óta gyakorlatilag így zajlik.

20220705 Jászberény A nagyvállalati beruházási program keretében egy 10 milliárdos beruházást adtak át a Jászplasztik Kft.-nél. Fotó Mészáros János Új Néplap, 20220705 Jászberény A nagyvállalati beruházási program keretében egy 10 milliárdos beruházást adtak át a Jászplasztik Kft.-nél. Fotó Mészáros János MJ Új Néplap
Fotó: Mészáros János / Új Néplap

Elhúztak a régió mellett a lengyelek a minimálbér terén

Magyarországon korábban hol az utolsó volt, hol pedig a középmezőnyben helyezkedett el a régiós minimálbérrangsorban, amelynek az élén évek óta Lengyelország áll. Ezt a pozícióját a választásokra készülő ország jövőre is megtartja, a héten ugyanis megegyeztek a munkaadók és a munkavállalók a legkisebb kötelező munkabér összegéről:

2023 januárjától két lépcsőben, összesen 20 százalékkal 3600 złotyra, azaz mintegy 300 ezer forintra emelkedik a bruttó minimálbér, ami megközelítőleg 235 ezer forint nettónak felel meg.

Palkovics Imre azonban jelezte, a magyar minimálbér vásárlóerő-paritáson számolva már nem mutat olyan rosszul. Az idei 20 százalékos emeléssel Csehországot és Szlovákiát is megelőzte. Csehország egyébként Mészáros Melinda szerint a korábbi bértárgyalások során az egyik mintaország volt.

Csomagban gondolkodnak a munkaadók

Lehetséges, hogy lesznek érzelmi aspektusai is a mostani tárgyalásoknak, de mindenkinek arra kell koncentrálnia, hogy ebben az energiaválságban minél kevesebb munkahely szűnjön meg – mondta a VG-nek Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

Hangsúlyozta, hogy háromoldalú tárgyalásokról van szó, ezért mindenkinek ki kell vennie a részét a terhekből. Emiatt valamilyen csomagban kell gondolkodni, hogy a legkisebb keresetűek reálértéken ne veszítsenek, az életszínvonaluk fennmaradjon vagy a lehető legkisebb romlást szenvedjék el.

Perlusz László szerint is törekedni kell arra, hogy reálértéken ne csökkenjenek a keresetek, ám ha tömegesen tönkremennének azok a vállalatok, amelyeket az energiaárak mellett elviselhetetlen bérköltségek is terhelnének, és emiatt elveszíthetik a munkahelyüket a dolgozók, akkor nem az lesz a legnagyobb bajuk, hogy nem növekedett nominálisan a fizetésük. Most a gazdaság működőképességének fenntartása a legfontosabb feladat a VOSZ főtitkára szerint, aki arra számít, hogy a negyedik negyedévben, vagy a jövő év elején fordulhat recesszióba a gazdaság. Nehéz időszak elé nézünk – fogalmazott.

Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hílrlap

Forrás: https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2022/09/szokatlanul-kemenynek-igerkeznek-a-jovo-evi-minimalberrol-szolo-egyeztetesek

 

 

Oszd meg ezt a cikket, ha tetszett!

Vissza az elejére!